1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kiszámíthatatlan, milyen időjárás lesz februárban. Szerintem hiba volt nem megfelelő helyen keltetést engedni. A fényre szükségük van a fiókáknak, így értelmetlen a "lesötítés" megfogalmazás. Ha a ketrecek ajtaja, nyílásborítása például polycarbonát lemez, az biztosítana némi szigetelést és kellő mennyiségű fényt is beengedne. A madárházba akkor lehet kiengedni a fiókát, ha már teljesen kitollasodott, önállóan el tudja hagyni a fészket és lehetősége van a hideg elöl vissza is húzódni.
Általában az ásványianyagok elégtelen mennyisége okozza a rossz szokás kialakulását, így megelőzni egyszerűbbn, mint kezelni. Lehet próbálkozni gipsztojással, aminek feltörési kisérlete hiábavaló, így hátha leszokik a tyúk a tojástörésről. Az esetek többségében, viszont drasztikusabb beavatkozásra van szükség. A csőrgyűrű használata meggátolja, hogy a tyúk teljesen össze tudja zárni a csőrét, így ez a legbiztosabb és leghumánusabb módszer. A csőrkurtítás nagyipari módszerekkel maradandóan kurtítja a felső csőrkávát, Házilagos megoldásaival, például körömcsipesszel visszavágni a csőrt a benne futó vérérig, a szaruanyag regenerálódni képes. Hátránya, hogy sok esetben újra és újra meg kell ismételni a műveletet.
A papagájok színezete éveken keresztül "érik", így egyre élénkebb színek,árnyalatok jelenhetnek meg rajta. Ha egyre több az új fehér toll az viszont valóban olyasmi jelenség,mint az őszülés, vagyis hiányos a pigmentáltságuk. A melaninhiány okozója valószínűleg nem a madár idősödése. Valami sejtroncsoló tényező okozhatja, hogy nem jut festékanyag a tollba. Talán mosószer, vagy más vegyianyag okozta mérgezés, de a pontos diagnózist laporvizsgálat tudna adni. A hullámossal egy légtérben ne működjön légfrissítő dezodor, ne találkozzon a konyhai gőzökkel, a kalit és az edények tisztításához hipo-klorit hatóanyagú vegyszereket haszáljon, majd alaposan öblítsen mindent át. Kerülje az olyan táplálékokat, amiknek összetétele mesterséges anyagokat tartalmaz. Vagyis mindazt, ami a májat károsíthatja.
Kedves Eszter, ha Cirmi bolhás, annak az az oka, hogy kint mászkál és a többi macskától nagy eséllyel elkapja. Próbáld ki Frontline-t, hátha beválik.
A képek alapján mindkét madár tojó. A tarka (a lutínó szín sárga és fehér jegyű, a szem piros) szárnyán 4 sorban is látszik az a bizonyos pettysor, A szürke madár pofaszínezete nem olyan tiszta, konturos szélű fehér alapú, mint egy kifejlett hímé. Fentiektől még fiókatollazatú hímek is lehetnének, viszont a farktollak egyértelműen keresztcsíkozottak(mindkét madárnál), ami csak a tojókra jellemző.