1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nem csak a cicát kell a kutyához szoktatni, ha nem elsősorban a kutyát a macskához. A kutya neme semmilyen garanciát nem ad arra vonatkozólag, hogy miként fog reagálni a macskára. A macskák darabszáma nincs hatással az eredményre, …, ha nem működik a dolog akkor kettőt nehezebb tovább adni, illetve ha kettőt tép szét a kutya az nagyobb veszteség. Kérdésére "Dr. Gabriela Lehai: KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG" című könyvéből kaphat részletes választ.
A megfázásos tünetek általában pár napon belül maguktól is megszünnek, ha a madár tovább tüsszög, úgy valószínűleg antibiotikumos kezelésre lesz szükség. Megjegyzem a papagájokra ritkán jellemző a "klasszikus" megfázás, leggyakoribban inkább chlamydia fertőzés mutat hasonló tüneteket. Nem javaslom sem a "népi kuruzslást", sem az autodidakta humán gyógyszerezést, mivel adagolása, hatása kiszámíthatatlan. A méz mennyisége, pláne, hogy naponta eteti,soknak tűnik, ami elhízáshoz vezet. Az sem mindegy, hogy honnan szerzi be a mézet, mivel más az összetétele egy valódi, megbizható méhészetből származó méznek és más az üzletekben sokszor felbukkanó(a közelmúlt média adatai szerint, ha jól emlékszem, ez az arány 40% körüli a nagy kereskedmi láncokban), mesterséges mézutánzatnak, mely lehet, hogy olcsó, de főként csak cukrot tartalmaz. A nagysándornak inkább magokat adjon szárazon, vízben puhítva és csíráztatva, kapjon gyümölcsöket és csonthéjasokat (naponta egy-két diónyi mennyiséget), valamint, ahogy tavaszodik megjelennek a rügyes ágak, melyek közül különösen jó élettani hatásúak a fűzfa vessző rügyei és a vékony kérge.
A Betadin sebfertőtlenítésre hígítás nélkül használandó. A frissen keletkezett sebre legtöbbször egyetlen alkalommal is elegendő. Hogy milyen jellegű lehet a sérülés, az jobban eldönthető, ha jó minőségű képet küldene a róla. Ha nem megoldható, érdemes lenne állatorvosnak bemutatni. A papagájt mindenképp engedje ki az odúból, mert ott vergődve még több sérülést szerezhet! További hasznos információkat szerezhet, ha átolvassa a nimfákról szóló korábbi bejegyzéseket.
A nád fűféle, nem valószínű, hogy bármi bajuk legyen a papagájoknak, ha csipegetik. A nimfák vízfogyasztása elenyésző, különösen a téli időszakban.
Ilyenkor csak egyetlen dolgot lehet javasolni: azonnal irány egy állatorvosi ügyelet! (Tudomásom szerint szegeden van elérhető állatorvosi ügyeleti rendelés.)