1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ennek leggyakoribb oka a külső hallójárat-gyulladás, ami többnyire a macskák fülében élő atka okoz. Fülrühösségnek is nevezik. Feltétlen vigye állatorvoshoz a cicát, mert a hallójárat szakszerű kitisztítása nem egyszerű feladat. A megfelelő fülcseppet is ő tudja felírni.
Szia A haladnak valószínűleg bakteriális fertőzése van, a többi halra is veszélyes lehet, Sera baktopur gyógyszerrel kellene lekezelned.
A tudomásom szerint a terráriumi tartásuk között nincs külömbség, így tartsa azt amelyik jobban tetszik.
A sántaság lehet mechanikai sérülés, vagy köszvény tünete is, de ha ilyen tünet a leírt "gubbasztással" társul nem kerülhető el egy alaposabb állatorvosi kivizsgálás.
A leírt tünetek és a fotók alapján valószínűleg álvemhességről van szó. Nem kell tőle megijedni. Hideg borogatás alkalmazása naponta többször az emlők duzzanatát csökkentheti. Sokszor az is elég, ha nedves ruhával, vagy szivaccsal az emlőket benedvesítik, és hagyják megszáradni (nem szabad megtörölni). A párolgás hőelvonással jár, azaz hűt. Amíg a tünetek fennállnak, el kell venni az állattól a játékait, nem szabad babusgatni, nem szabad ölbe venni, kevesebbet kell foglalkozni vele, ne simogassák. ("Szeretet megvonás".) Amennyiben a fentiek nem vezetnek eredményre, vagy az emlők feszessé, érzékennyé, fájdalmassá válnak, gyógyszeres beavatkozásra lesz szükség. Utóbbit beszéljék meg az állatorvosukkal.