1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos ez az a probléma (kérdés) típus, amelyre így az interneten át biztosan nem lehet megoldást találni. A cicát valahogy meg kell fogni és el kell vinni egy elérhető állatorvoshoz (ügyeletre), még akár messzebbre is. E nélkül nem lehet megmondani, hogy milyen sérülései vannak, és segíteni sem lehet rajta. Így vagy megmarad, vagy nem.
A magányos tojó is rakhat tojást. Az odúban lévő madárfiókák közül, a viaszbőr színe alapján, illetve amennyire képről kivehető, a sárgatarka és a baloldali fióka hím, a joboldali tojó. Ennek némileg ellentmond, hogy a jobboldali madárka fejformája erőteljesebb, ami a hímekre jellemzőbb. Sajnos a fényképezéskor egy vakuvillanás is elegendő lehet, hogy kép megtévesztő módon adja vissza a színeket. Egy sajátos teszttel közelebb juthat a megoldáshoz. Ha egyesével megfogja a fiókákat, akkor a hímek kevésbé tiltakoznak, legtöbbször nem csípnek és nem "csérognak", míg a tojók a megfogáskor már fiókaként is csípéssel és hangos tiltakozással reagálnak.
Kedves Gazdi! Természetesen használhatja, hiszen a polarizált fény hatására gyorsabbá és teljesebbé válik a törött csontvégek összeforrása. Arra kell csak figyelni, hogy a gyógyulás kezdetén, amíg még gyulladásban vannak a szövetek, a lámpa ne melegítse fel az adott területet, mert az nem tesz jót a gyulladásnak. Ezt leszámítva, mindig annyi ideig lámpázza a cica törött lábát, ameddig hagyja magát. Az állatok nagyon jól érzik, hogy meddig van éppen szükségük a gyógyító fényre. Mielőbbi gyógyulást kívánok kedvencének: Dr. Kopócsi Andrea
Amennyiben a kutya tartási körülményei (falkarangsor rendben, NINCS dominancia, NINCS terület és személyvédelem, NINCS elkényeztetést !!!) megfelelő alapot biztosítanak, akkor egy un. deszenzibilizáló tréninggel lehet a kutya viselkedését megváltoztatni.
A feltett kérdésre érdemben nem tudok semmit mondani, ezerféle oka lehetett annak, amit tapasztaltak. Valószínűleg már elmúlt, vagy ha nem, akkor már bizonyára történt vele egy s más. Ha megismétlődne a jelenség, mindenképpen alaposan meg kell vizsgáltatni állatorvossal!