1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Rágcsálók esetében (de mondhatni, az összes állatnál) szinte minden betegség hasonló tünetekkel kezdődik (kedvetlen, étvágytalan, fénytelen a szőre). Ebből az következik, hogy csak akkor lehet közelebbit mondani azzal kapcsolatban, hogy mi baja lehet az állatnak, ha megvizsgálja egy állatorvos. Így kezelésére is sor kerülhet és esélyt kap a gyógyulásra.
Ha együtt tartják őket és az anya mind a kettő apával párzott 12 órán belül, akkor lehetséges.
Nem hinném, hogy bármi baja lenne! Egyszerűen ilyen, így viselkedik, ilyen rossz szokást vett fel. Elképzelhető, hogy valamiféle rossz élmény miatt próbál karmolással védekezni a simogatás ellen. Sok türelemmel és kedves bánásmóddal hosszú idő alatt meg lehet próbálni leszoktatni erről a viselkedésről.
Azonnal forduljon állatorvoshoz! (A balesetnek sok következménye lehet, mindenekelőtt pl. el is vérezhet a kutyája.)
1. A nyöszörgés ilyen fiatal korban még teljesen normális, idővel meg fog jönni az ugatós hangja is! Az ijedősség és félénkség is teljesen természetes. 2. Kb. 3-4 hónapos korig tényleg nem szabad sétáltatni, illetve egész pontosan addig, amíg nincsenek meg a megfelelő védőoltásai. Ennek részleteit az állatorvosával kell megbeszélnie. 3. A házi koszt is megfelel, főleg ha változatos az étrend. Kutyatáppal viszont jóval egyszerűbb etetni. 4. Érdemes beszerezni egy, a kutyák tartásáról szóló könyvet, ami nagy segítséget jelent egy kezdő kutyásnak.