1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kérdéseire leginkább egy vizsgálatot követően lehetne válaszolni. Sajnos látatlanul nem tudom mire vélni a "szösz"-t. Ez lehet korpásodás, kosz (favus), vagy más is. A karom visszahúzásának mértéke is kérdéses. Lehet, hogy csak túlnőttek a karmai. Idősebb állatoknál előfordulhat, hogy a karmait nem tudja teljesen visszahúzni. Mutassák meg az állatot állatorvosnak.
Ha már tud repülni, akkor zárt a tollazata, nem szükséges számára a fészek melege. Amennyiben az apja eteti, esetleg önállóan is elkezdi a magok felcsipegetését, hagyja a kalitban. Fentiek hiányában próbálkozhat mesterséges etetéssel.
A fészekalj általában 12-15 tojásból áll. A tojó az utolsó tojás lerakásakor ül a fészekre. Megbízható költők és nevelők, ezen folyamatok során nem jellemző komplikációk megjelenése.
Ideiglenesen megfelel, a felnőtt teknős 15-20 centis páncélhosszúságúra nőhet meg. A szárított hal nem rossz de lehet kapni fagyasztva is halat az jobb. Emellett vizicsigát, tücsköt, nyers marhahúst, lisztkukacot, salátát is adhat neki és kiegészítésképp jobb minőségő teknőstápokat. A lényeg hogy minél változatosabban etesse.
Ez valószínűleg azért van, mert beteg, feltehetőleg elkapott valami fertőzést. Sürgősen vigyék állatorvoshoz!