1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Csak egy használható tanácsom van: minél előbb keresni egy másik állatorvost, aki talán jobban el tud majd igazodni az egyébként elég komolynak tűnő tünetek között. Sok minden lehetőség szóba jöhet, elsősorban keringési és légzőszervi bajok, de kell néhány vizsgálat ahhoz, hogy születhessen diagnózis, és segíteni lehessen a kutyájukon.
A génjeikben recesszíven hordozhatnak olyan tulajdonságokat, melyek nem láthatók a domináns jegyek között.
A kullancsnak a bőrben mardt feji része már nem okoz bajt, azt pár nap múlva vagy kilöki a szervezet egy pattanás formájában, vagy eltokolódik, esetleg állatorvossal ki lehet szedetni. De betegséget nem okoz. Viszont, miután a sikertelen kiszedés közben szinte elkerülhetetlen, hogy a kullancs potrohi részét nem nyomják meg, van (vagyis volt) esély arra, hogy onnan vért pumpáljanak a kutyába. Ha a kullancs esetleg fertőzött volt (hordozta valamelyik kutyára nézve veszélyes kórokozót), akkor elképzelhető, hogy a lappangási idő után mutatkoznak tünetek. Ezért édemes a kutyát 8-10 napig alaposabban figyelni, ill. ha valamit észlelnek, ami szokatlan, vagy furcsa, mielőbb állatorvoshoz fordulni.
A kutya szenzibilis időszakában 8 - 16 hét valószínűleg elmeradt a szocializáció és a kornak megfelelő nevelés. Igen, a két kutya méret és korkülömbségéből eredően, valamint a játékos harc és az esetleges szexuális dominancia hevében komoly esélye van az esetleges sérülést okozó balesetnek. Ajánlom figyelmébe a két vagy több kutya együttes tartásáról írt cikkemet: http://www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=4182
Ha az a hús valóban német, vagy nem érintkezett a hentesüzletben más húsokkal, akkor elvileg igen. Tisztelettel Dr. Szaniszló Ferenc