1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Állatorvosi vizsgálatra van szükség. Dr. Puskás Gábor
Ha csak a karom hiányozna akkor igen, de az ilyen esetek többségében az ujjpercek is sérülnek, így a csonkolt ujjon már nem nő karom.
Amit leírt, abból csak az tűnik biztosnak, hogy erősen vérszegény lehet a cicája. De az már erősen kétséges, hogy az Ön diagnózisa helyíes-e, ugyanis nem csak a patkányméreg okozhat ilyen vérszegénységet, hanem egy sor más betegség is, köztük vannak fertőzőek is. Jó lenne a cicát a házilagos próbálkozások helyett mielőbb állatorvoshoz vinni (persze nem ahhoz, aki nem foglalkozik vele), és alaposan megvizsgáltatni (leginkább pl. egy vérvizsgálat lenne szükséges). Talán még nem késő, és lehet segíteni rajta!
Ajánlom figyelmébe Dr. Gabriela Lehai: KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG című könyvét, ebben minden információt megtalál. Igen a legeredményesebb, ha a két külömböző állatfajhoz tartozó egyed kölyök korban kerül össze, vagy legalább az egyik kölyök kortól él közös élettérben a másikkal.
Szamos oka lehet a Konrad Lorenz által leírt "kalitkás elhülyülés"-től ( a kalitban tartott madár "elfelejt" repülni) kezdve az idegrendszeri tüneten át a kóros elhízásig. Pontos diagnózis érdekében javaslom állatorvos felkeresését.