1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A lógófülű nyulak fülei sokkal nagyobbak, mint a nem lógófülű fajtársainak és mind a két fülük egyformán lelóg a fejük két oldalán. Amellett, hogy "esztétikai" élményt nyújt a látványuk, a fajta jellegét is ez határozza meg. Így, ha tényleg fajtatiszta egyedről van szó, hamarosan lógni fog a mind két füle. Viszont sokkal fontosabb dolog az, hogy oltás után érdeklődött. Ugyanis egyedül, kedvencként tartott nyulakat is be kell oltatni Myxomatosis ellen. Ez egy vírusos fertőző betegség, melyet a szúnyogok terjesztenek. Így a tavaszi szúnyoginvázió előtt át kell esnie a védőoltáson, amiből az első évben kettő jár neki. Sok sikert az együttélésükhöz!
Lehetséges a leírás alapján, hogy köldöksérve van a kutyának, de ezt látatlanban nehéz biztosra mondani. Ez mindenfajta kutyánál előfordulhat.
A rágcsálóknál tapasztalt, idegrendszeri tünetekkel járó, fertőző betegségeknek is lehetnek hasonló tünetei. De leírása alapján én inkább mérgezésre gondolok. Ugyanis az általunk beszerzett zöldségfélék felületén különféle növényvédőszerek vagy azok maradványai lehetnek és a kis rágcsálóknál súlyos mérgezést okozhatnak. Manapság a tenyészetekben szaporított és szeparáltan tartott állatoknál egyre ritkábban tapasztalni a különböző fertőző betegségek terjedését.
Tanácsom: meg kell röntgenezni a kutya gerincét és a csípőjét.
A teknősnek semmi baja nincs, ez természetes! A táplálékot mindig a vízben eszik meg! Napozni általában akkor szoktak a hüllők, ha emésztenek vagy élénkebbek szeretnének lenni! Tehát csak türelem!