1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Felkereshetnek egy állatorvosi rendelőt, ahol szakszerűen kitisztítják a kutya külső hallójáratait és szükség szerint ellátják a feltehetőleg kialakult gyulladás megszüntetésére alkalmas gyógyszerekkel.
Ez a depressziós állapot a nemi hormonháztartás átmeneti zavara miatt alakulhatott ki,szerepet játszik benne a késői elválasztás is.Ha magától nem rendeződik akkor gnrh hormonnal lehet beindítani a normál ivarzást.
Lehet hogy hasüregi problémái vannak, bélsárpangás is okozhat ilyen tüneteket. Takarmányváltás: sok gyümölcs és friss zöld.
Kedves Gazdi! Valószínüleg olyan problémáról van szó amit a szemcsepp nem fog megoldani. Javaslok, egy alapos szemészeti vizsgálatot! Üdvözlettel: SUGI-VET Állatorvosi Rendelő Dr. Kovács Péter állatorvos, gyógyszerészeti szaktanácsadó 6320 Solt, Kossuth L. út 38. Nyitvatartás: hétköznap 16-19, Szombat 10-12 Rendelésen kívül időpontegyeztetés: 0630 9629 858
Kedves Tímea! A kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint amilyennek elsőre tűnik. A válasz ugyanis a díszmadarak származásától és tartási módjától függ. Egy sor olyan trópusi egzotikus betegség van, amelyet a kutya, sőt az ember is elkaphat. Az engedélyezett és így ellenőrzött import állatok, valamint az itthon engedéllyel tenyésztett és ellenőrzött állományok ezektől mentesek. Ha ezeket az állatokat utóbb is zártan, a vadmadarakkal történő kontaktus kizárásával tartjuk, szinte biztos, hogy nem terjesztenek fertőző betegséget sem kutyára, sem emberre. Mindamellett a madarak bélsarának elfogyasztása a megszokottól eltérő baktérium flórára érzékeny kutyában okozhat átmeneti hasmenést, esetleg enyhébb bélgyulladást, de súlyosabb megbetegedés nem jellemző. Ha azonban a díszmadarainkat kitesszük a költöző vadmadarak által terjeszthető betegségeknek, akkor a helyzet jelentősen változik és a szalmonellákon, coli-baktériumokon túl egy sor egzotikus kórokozóval is számolnunk kell. Az ilyen állományoktól indokolt a kutya távol tartása (de az emberé is). Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős