1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
MInden állat esetében (és az embernél is) előfordulhat, hogy fejletlen, sérült magzatok fejlődnek, és így életképtelenül jönnek a világra. Nincs ebben semmi különös, a természet márt csak ilyen. A többet szülő állatok esetében, mint a kutya is, éppen azért születik több kölyök, hogy ezekből a "selejt" elhullása után is maradjon annyi, ami a faj fennmaradásához szükséges. Különösebb okokat nem kell keresni, a "nagy számok törvénye" alapján bárhol, bármikor előfordulhat ilyesmi.
Legkorábban két héttel az ellés után, legkésőbb a következő ivarzás előtt. Üdvözlettel. Dr. Stark Róbert
Kedves Gazdi! A kutyák szőrminőségének javítására sok kiváló készítmény létezik, amiben főként nagymolekulájú telítetlen zsírsavak vannak. A sörélesztő B vitaminokat tartalmaz, ami nem igazán a szőrminőséget javítja. Emellett az élesztőgombák erjesztő hatása nem feltétlenül kedvező. Keresse állatorvosát a szőrkondícionáló készítmények ügyében. Tisztelettel Dr.Szaniszló Ferenc www.vetlabor.hu
Tisztelt Kérdező! A vadászgörény fogékony a szopornyica vírusára, tehát érdemes ellene oltatni. Az első oltás 8 hetes korban esedékes, korábban csak akkor, ha az anyja nem volt szopornyica ellen oltva. Ugyanazokat a vakcinákat használjuk, mint a kutyáknál. Az első oltást 2 hét után, majd 1/2 éves és egyéves korban kell ismételni. Utána évente egyszer kell oltatni a vadászgörényt. A kombinált oltáson kívül csak a veszettség ellen kell oltani, ha közösségbe, kiállításra vagy külföldre járnak vele. Az egy éves kor alatt adott oltást érdemes 6 hónapon belül ismételtetni, utána évente 1-szer. A kombinált oltás ára általában 4600-6000, a veszettség 3600-5000 forint között várható, de ettől jelentős eltérés is tapasztalható. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős
A leírtakból inkább kötőhártyagyulladásra gondolok. Talán ha valamelyik állatorvos megvizsgálná pontosan meg tudná állapítani a leírt tünetek pontos okát és a szükséges gyógykezelést is.