Ellentétben a hallal, amely egyik oldalról a másikra, kígyózó mozgással halad a vízben, a delfin uszonyának váltakozó le-fel mozgatásával hajtja előre magát. Vérében több oxigént hordoz, mint a hal és hozzá viszonyítva kitartóbban úszik, nagyobb távolságok megtételére képes, tehát jobban alkalmazkodott a tengeri élethez is.
A lovak mind az öt érzékkel rendelkeznek. Fejlett az íz-, tapintás-, hallás-, szaglás- és a látás érzékelésük. A lovaknál felfedezhető még egy titokzatos hatodik érzékelés, amely a tájékozódásban segíti őket és ez igen hangsúlyosan jelentkezik náluk, viszont rendkívül ritka az embernél.
A cápák a kopoltyúfedő nélküliek (Elasmobranchii) rendjének alrendjébe tartoznak, vagy a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába sorolhatjuk őket. A ráják és a rájaszerűek, amelyek valószínűleg a cápából fejlődtek ki, szintén ebbe a csoportba sorolhatóak.
A legtöbb cápa, a többi haltól eltérően nem tudja a kopoltyúján keresztül szivattyúzni a vizet. Folyamatosan úsznia kell ahhoz, hogy a szájába áramoljon a víz és a kopoltyúján keresztül távozzék.
A bálnák a cetfélék rendjébe tartoznak, azon emlősök osztályába, melyek teljes mértékben alkalmazkodtak a vízi élethez. Úgy gondolják, hogy akárcsak a delfinfélék, a bálnák is szárazföldi állatok leszármazottjai, amelyek több millió év szárazföldön töltött élet után, körülbelül 50 millió éve alkalmazkodtak a vízi körülményekhez.
Kedves Gazdi! Ilyenről még nem hallottam és nem is láttam nyuszinál. Esetleg közben ébren volt a nyuszi? Kapott levegőt? Nem akadtak fenn a szemei? Mert náluk is lehetnek rohamok, akár olyan betegségből is, ami nagyon ritka, ezért nem találkoztunk még vele. Azonban az is előfordulhat, hogy egyszerűen a nyuszi ülve elvesztette az egyensúlyát, elbóbiskolt és azért dőlt hátra. Ha többször észlelsz ilyet. És a nyuszi sem úgy viselkedik, mint ahogy megszoktad, akkor fordulj vele orvoshoz. És kérdezz meg egy specialistát. Én így látatlanban nem gyanakodnék bajra. Mert a tapasztalat az, hogy a nyulak lakásban tartva, mivel biztonságban érzik magukat, nagyon könnyen el tudnak aludni 1-2 percre. Ekkor történnek furcsa testformák, vagy akár rohamra emlékeztető dolgok is- mikor eldobja magát és még a lábai is járnak, mert álmodik- azonban ha sokszor fordul elő és a nyuszi zavart ezután, akkor keress fel orvost, mert lehet valami betegség áll a háttérben. Majd írd meg kérlek mi történt. Szép Napot Jekkel Gabi
Nem ismerem az inhalátort, de a Hungarovet rendelőjében több sikerrel járhat: http://www.hungarovet.com/?p=604keresse Dr. Bendzsel Dánielet. Elérhetőségét itt megtalálja: http://www.haziallat.hu/szaknevsor/allatorvosok/hungarovet-allatorvosi-rendelo/244/ üdvözlettel:
A rendszeres helyi fertőtlenítés és a kötés segíthet pár napig, de azt gondolom, előbb-utóbb jó lenne megmutatni állatorvosnak!
Kedves Olvasónk, sajnos azt kell mondjuk, hogy a berni pásztorkutya nagyon nem tömbházba való. A berni, a négy svájci pásztorkutya leghosszabb szőrű tagja, akkor tenyésztették ki, amikor a hegyi pásztoroknak sokoldalú munkakutyákra volt szükségük. Hosszúszőrű, a közepesnél nagyobb, erőteljes és mozgékony munkakutya erős végtagokkal. Nagyon sok mozgást igényel. Így ha be van zárva egy lakásba és csak reggel, du és este viszik le, nagyon nem fogja jól érezni magát. Nagy teret és sok mozgást igényel. A berni pásztorkutyák átlagos élettartama 7-8 év. Összehasonlításképpen: a legtöbb, hasonló méretű más fajták átlag életkora 10-11 év. A leghosszabb életű berni pásztorkutya egy 2004-es Egyesült királyságbeli felmérés alapján 15,2 éves volt.Általában a rák a vezető halálozási ok. A berni pásztorkutyáknál sokkal magasabb a halálozási arány rákos megbetegedéstől, mint a többi fajtánál. Egyesült Államokbeli, Kanadai és az Egyesült Királyságbeli felmérésekben a berni pásztorkutyák 27%-a rákban halt meg. Számos különböző típusú daganatok jellemzőek a berni pásztorkutyák megbetegedéseire, beleértve a rosszindulatú histiocytózist (a szájnyálkahártya és a bőr papillomája), a hízósejt daganatot (mastocyta), a lymphosarcomát, a fibrosarcomát és az osteosarcomát is.A berni pásztorkutyáknál szintén szokatlanul magas halálozási arány a váz- és izomrendszeri problémák. Ez nem az a kutyafajta, ami jól viseli a hosszú, kitartó túrákat. Az Egyesült Királyságbeli tanulmány alapján a csípő arthritis (ízületi gyulladás) és keresztszalag szakadás jelentették a halálozás okának mintegy 6%-át. Összehasonlításképpen: fajtiszta kutyáknál általában 2%-a mozgásszervi betegségek miatti halálozás.A berni pásztorkutyák tulajdonosai majdnem háromszor valószínűbben jelentenek váz-és izomrendszeri problémákat kutyáiknál, mint más fajták tulajdonosai. Leggyakoribb problémák lehetnek a keresztszalag szakadás, osteochondritis (porcsérülés) és ízületi gyulladások (különösen váll, könyök és csípő). Az izomrendszeri problémák a kutya életében már szokatlanul korán jelentkezhetnek. Például az Egyesült Királyságbeli és Kanadai tanulmányokban a kutyák 11%-nál már 3,4 éves korban jelentkeztek. Röviden a berni pásztorkutya tulajdonosoknak fel kell készülnie, hogy megbirkózzanak egy nagy testű kutyával, amely mozgásszervi problémákkal küzdhet már fiatal korban. Különböző lehetőségek segítségével, például mozgáskorlátozott kutyák számára kifejlesztett rámpákkal az autóba ki-be szállásra, vagy ház lépcsőjére helyezve segíthetünk, de egy kényelmes ágy is segíthet enyhíteni a kutya ízületi fájdalmán.
Kedves Kérdező! Hogy mit ért a madárkája fején és szemei körül látható „zsíros” tollazaton, azt sajnos nem tudom. Talán ha küldene róla egy-két jó minőségű képet, az segítené a probléma meghatározását. Hogy a madárka dörzsölgeti a szemét a botokhoz, az szerencsés esetben a vedlés velejárója: viszketnek a növőben lévő, új tollacskái. Kevésbé szerencsés esetben valamilyen külső parazita (atka) jele is lehet a vakarózás. Létezik erre megfelelő gyógyszer (SH-IVERMECTIN Light spot on), de jobb, ha állatorvos állítja fel a diagnózist, és ő végzi el a kezelést - főleg első alkalommal. A madárka napközbeni szunyókálását okozhatja a hirtelen borúsra vált idő - ám ha ez rendszeressé válik, és egy-egy bóbiskolás hosszabb ideig tart, akkor bizony betegség tünete is lehet. Azt megint nem tudom pontosan, mit ért Ön a fej hátrahajtásán. Ha úgy érti, hogy a madárka oldalra-hátra tekeri a nyakát, és a fejecskéjét a szárnya alá dugja, akkor ez rendben van, mint póz: gyakran alszanak ebben a tartásban a madarak. Ha viszont szó szerint hátrafelé hajlítja a nyakát, nem pedig oldalra, akkor az semmiképp sem szokványos, és szintén megérne egy állatorvosi konzultációt. (Itt hívnám föl a figyelmét arra, hogy madarakkal viszonylag kevés állatorvos foglalkozik: őket nem lehet akárkihez vinni. Hogy hol talál a lakóhelye közelében madaras orvost - egzotikus állatok szakorvosát -, arról a neten tájékozódhat.) A vitamin cseppekről én inkább lebeszélném… Megfelelő körülmények között tartott és táplált, fiatal madárnak nemigen lehet szüksége ilyesmire - vagy ha mégis, akkor arról orvos döntsön, és ő ajánljon biztonsággal alkalmazható, komolyabb készítményt. Madárkájának jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánok szeretettel: Bukuli Ágnes
A haziallat.hu hírlevelére való feliratkozással elsőként értesülhetsz a legfrissebb kisállattartási tippekről, egészségügyi tanácsokról és érdekes cikkekről. Szakértői útmutatókkal és hasznos tanácsokkal segítünk abban, hogy kedvenced boldog és egészséges legyen. Emellett exkluzív akciókról és nyereményjátékokról is értesítést kaphatsz, így semmiről sem maradsz le!
Feliratkozom!
A tavasz első hónapja, március, ideális időszak arra, hogy előkészítsük kertünket a nyári virágpompára. Sok egynyári növény magját ilyenkor már el lehet vetni, akár szabadföldbe, akár palántanevelés céljából cserépbe vagy melegházba. Nézzük, melyek azok a növények, amelyeket érdemes már márciusban elültetni! RÉSZLETEK
Ha szeretnétek már június második felében paradicsomot és paprikát enni! Akkor most vessétek el palántának a magokat. Mutatjuk, mire kell figyelni. RÉSZLETEK
Nem kell félni a rózsák tavaszi metszésétől. Kezdőként is csupán néhány egyszerű szabályt kell betartani. RÉSZLETEK