3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
A kép alapján nem lehet egyértelműen megállapítani a madár ivarát, de a keskeny piros mintázatból, karcsú testformából tojóra tippelek. Eleségnek megfelel a nimfapapagájok elesége, de valamivel több napraforgót, zöldeleséget és gyümölcsöt fogyasztanak. Nyüzsgő-mozgó madarak, előszeretettel szaladgálnak(nem véletlen a család "futópapagáj" elnevezése) a ketrec alján,oldalán. Hinta, mászóka lehet a kalitba, ami minél nagyobb, annál jobb. Mivel sokat tartózkodnak a földön, így fokozottan fontos a higiénia. Kálcium, ásványianyag igényük kifejezetten magas, különösen vedlési és költési idényben, ezért ilyen készítmény mindig legyen előtte.
Kedves Érdeklődő! Az amarillisz félék minden része igen mérgező - az emberre is halálos. Jellemzően gyomor- és bélgyulladásos tünetek alakulnak ki, amit hányás és hasmenés kísérhet. Súlyosabb mérgezés esetén izom- és légzésbénulás is létrejöhet, így mindenképpen javasolnék egy állatorvosi kivizsgálást, ahol a tünetek meglétét bizonyítva a tüneteket enyhítő szereket, gyulladáscsökkentőt, valamint a likornit és amarillisz alkaloid megkötésére alkalmas adszorbenst adnak az erősebb tünetek elkerülése végett. Utóbbit sajnos nem tudom, hogy állatgyógyászatban is alkalmazzák-e, mert nem találkoztam még ilyen esettel. Sajnos kevés is elég, hogy baj történjen, és azt sem tudom, hogy mennyi idő telt el a lehetséges mérgezés óta, ezért így látatlanban nem mondhatom sem azt, hogy nem lesz bajuk, sem mást, így mindenképpen azt javaslom, hogy minél hamarabb látogasson el velük állatorvoshoz, aki a tények és az eset pontos ismeretében meg fogja adni a választ. Interneten keresztül mi csak közelítő értékeket, lehetőségeket tudunk mondani Remélem hamarosan megoldódik, és boldog kimenetele lesz a dolognak! Üdvözlettel: Rózsa Nikoletta (Nitta)
Ez kizárólagosan állatorvosi eset. Ma már az állatorvosoknak megfelelő szerek és technikák állnak rendelkezésükre a hasonló esetek megoldására.
Kedves Kérdező! A nemek aránytalansága a dúcban, - akár ha csak egy páratlan hím van -, már az is állandó verekedéseket eredményez. Egy fölösleges hím állandóan fészket-tojót akar fogni magának, akár erőszakkal is. (míg egy páratlan tojóval szinte semmi gond nincs) Ha úgy látja, hogy a 4 hím van és csak 3 tojó, akkor a felesleges hímet ki kell onnan venni, vagy pedig szerezni még egy tojót hozzá. 8 hónaposan egyébként már ivarérettek. A hímeket elsősorban az udvarlási viselkedésükről különböztethetjük meg, a tengelyük körül forogva búgás szinte biztos jel. Majd később, ahogyan egyre több tapasztalatot szerez látni fogja, hogy testalkatukban is eltérnek, valamint a fejük, a dudoruk alapján is meg lehet őket különböztetni. A postagalambászok egyébként télire külön választják a hímeket és a tojókat. Ez idő alatt pihennek, felkészülnek a következő évi tenyészidőszakra. Tavasszal történik meg a párba állítás, akkor kerülnek a dúcba. A dúcról készült képeket szemügyre véve azt látom, hogy hiába van 8 fakk, nem jó az elrendezésük. Túl közel vannak egymáshoz, és nagyon hasonlóak a fakkok, nem tudják megkülönböztetni őket a galambok, ezért sok lehet a tévesztés, a téves berepülés. Ilyenkor nagy verekedés kezdődik, hiszen a fészket meg kell védeni a betolakodóktól. A fakkok kicsik, és nem jól védhetőek. Olyannak kellene lennie, hogy az oda repülő idegen madár ne tudjon egyből bemenni a fészektálhoz, hanem álljon meg az "ajtóban", de ott is csak bizonytalanul. A fészken ülő galamb azonnal odaront, és így le tudja zavarni a bejáratról. Normál esetben egy kicsi, a többi fészektől elkülönülő bejárata van a fészeknek. Egy kicsit meg kell nehezíteni a bejutást a fészekhez. Az a legrosszabb, ha nyitott a fakk, és az idegen madár egyből a belsejébe tud menni (tévesztésből vagy szándékosan), ott megveti magát, és az eredeti fészek tulajdonos pár nem tudja őt onnan kikergetni. 15-20 percig is eltarthat a harc, véresre verik egymást és összetörik a tojásokat. Ha a betolakodó győz, a vesztes párnak költözi kell... A hím ül nappal, és a tojó éjszaka, így ha mindenkinek fészke és párja van, akkor az agresszió csökken, mert a hímek költenek, ebben az időszakban pedig nagyon nyugodtak, a tojók meg nem agresszívek, ők nem járnak fészket rongálni, amikor már nevelés van akkor meg le van mindenki foglalva. A fakkokat könnyen át lehet alakítani, ehhez - a sarkában egy megfelelő méretű bejárattal rendelkező - pozdorja, farostlemez vagy egyéb lapra van szükség. Vannak akik rácsokat használnak. A lényeg, hogy a bejáratok a legtávolabb legyenek egymástól. Két szomszédos fakk esetében az egyiknél a bal alsó sarokban legyen, a másiknál a jobb alsóban. Akkora legyen a bejárat, hogy ne lehessen egyből berepülni, hanem meg kelljen állni a szélén és úgy bebújni. Ezeket a lapokat vagy a rácsot érdemes leszerelhetőre csinálni a takarítás, fészek ellenőrzés miatt. Egészen novemberig fognak vedleni a postagalambok is. Üdvözlettel: Kis Klaudia
Sajnos a leírtak alapján nem sok jóval tudom bíztatni. Nincs kizárva, hogy a körte has hátterében FIP (fertőző hashártyagyulladás) van. A betegség sajnos nem gyógyítható. A has próbacsapolásával a kérdés eldönthető. Ezt FIP esetén is érdemes megtenni, mert a felgyűlt váladék egy részének eltávolításával az állat megkönnyebbül.