Háziállat.hu | Keresés -

Cikkek (7357)

3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról

A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.

Részletek

3117. Mókusokat idomít a kutyám!

Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.

Részletek

3118. Folyami delfinfélék

Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.

Részletek

3119. A pápaszemes medve (Tremarctos ornatus)

A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.

Részletek

3120. Az amazonasi folyami delfin vagy más néven inia, bufeo, tonina vagy boto (Inia geoffrensis)

Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.

Részletek

624

Dr. Haziállat (10247)

1549

7741. Sertés lázas állapot

subnormális hőmérséklet, de az nem kóros

Részletek

7742. Idős kutyám vízhajtt kap, sokat iszik és bepisil

Az öreg kutyák legtöbbje sokat iszik, és emiatt sokat is pisil, mégpedig a veseműködés romlása miatt. Ha emellett még vízhajtót is szed, ez tovább ronthatja a helyzetet. Viszont, sajnos azt kell mondanom, jobb lenne talán egy másik állatorvost keresniük, mert aki erre a problémára csak a vízhajtót ismeri gyógyszerként, azt én lecserélném! A kutyájuknak majdnem biztosan szívproblémája lehet (ezt is jó lenne kivizsgálni), amire ma már igen jó gyógyszerek (szívműködést támogató szerek) vannak. Emellett egy mellkasi röntgen sem ártana, mert könnyen lehet, hogy a tüdejében gócok (esetleg áttétek?) vannak a heredaganat miatt. Szóval, azt gondolom, a kutyájuk talán egy kissé szakszerűbb ellátást érdemelne.

Részletek

7743. Tengerimalac evés közben nyöszörög

Kedves Gazdi! A leírtak semmi jót nem jelentenek. 300 gramm fogyás rengeteg, egy átlagos betegségnél a malacok 70-100 grammot fogynak. Ha most nincs gond a fogaival, de egyáltalán nem eszik szénát, 1 hónap múlva lesz, mivel a fogazat folyamatosan nő. Ezt időnként ellenőriztetni kell. Ez a csuklásos, görcsös köhögés általában akkor van, amikor a falat félrecsúszik, próbálja visszaköhögni. Zöldséget javasolt lenne nagy lyukú reszelővel lereszelni vagy egész apró darabokra szelni. Szerintem a malacka szájában lehet valami gyulladás, ezért csak a puhább dolgokat eszi meg. Biztos, hogy a fogaiból nem reszeltek, nincs vele gond? Ha a hátsó fogakat nem kellett korrigálni, ilyenkor segíthet a metszőfogak megrövidítése, amit szintén állatorvos tud. Illetve fájdalomcsillapítót felíratni pl. Meloxydilt, és naponta adni a malacnak néhány hétig, hátha úgy jobban eszik. Rágás közbeni fájdalomra utalhat az is, hogy magától nem szívesen veszi be az itatót a szájába. Szénából minél puhábbat adni pl. Multifit-et. A füvet pedig egy picit megfonnyasztani pl. fél nappal korábban leszedni és utána beadni neki, mert a túl sok zöld hasmenést okozhat. Immunerősítő, emésztést javító és kicsit étvágyhozó a Bio lapis probiotikum, ebből 1/4-et adnék reggelente 1,5 ml vízben feloldva legalább 3 hétig. Ilyen állapotban bármilyen vitamin mehet nagyobb mennyiségben pl. segíthet plusz C-vitamin pl. Rutascorbin tabletta 1/4 és Polybé vitamin 1/4 1,5 vízben felhígítva, fecsiből beadva szintén több hétig naponta egyszer. Nagy Nóra tengerimalac-tenyésztő

Részletek

7744. Kutya a költözésünk óta bekakil

Kedves ZSuzsa, azt nem írja, hogy a aszülei otthon vannak-e egész nap (nyugdíjasok) vagy elmennek dolgozni napközben. Mert ha az utóbbi akkor a kutya többszörösen is új helyzetben van: költözés, új hely, eddigi gazdi elvesztése, egyedülllét Ha a kutya fél a magánytól (szeretett gazdi nélkülözésétől), az leggyakrabban a következő tünetekben nyilvánul meg:- kaparás, rágás, ásás az ajtó vagy ablak közelében, azzal a szándékkal, hogy a gazdi után mehessenek;- üvöltés, ugatás, sírás, hátha visszajön a gazdi;- bepisilés, bekakilás (még szobatiszta kutyáknál is) a stressz következtében. Az egyedülléttől való félelem gyakran akkor jelenik meg, amikor:- az állandó emberi társasághoz szokott kutya először marad egyedül; - hosszabb időszak után (pl. szabadság), amit a gazdi és a kutyafolyamatosan egymás társaságában töltött; - a kutya szempontjából traumát okozó esemény után, mint pl. panzióban vagy menhelyen töltött idő; - a család életében vagy szokásaiban beálló változás hatására (pl. a gyermek kollégiumba vonulása, munkarend megváltozása, költözés, új kisállat érkezése) Honnan tudhatom, hogy a kutyám fél a magánytól?Mivel sokféle viselkedés hozható összefüggésbe a magánytól való félelemmel, pontosan kell diagnosztizálni a magatartásformát, mielőtt kezelni kezdjük a problémát. Amennyiben a következő állítások mindegyike vagy nagy része igaz a kutyára, akkor bizony fél a magánytól:- a probléma kizárólag, vagy elsődlegesen akkor merül fel, ha egyedül hagyjuk;- ha a gazdi otthon tartózkodik, a kutya folyton a sarkában van;- túlcsorduló örömmel üdvözli a gazdi hazatérését; - a viselkedési probléma minden alkalommal - rövidebb-hosszabb időre - felmerül, ha a kutya egyedül marad - izgatottá, lehangolttá vagy idegessé válik, ha látja a gazdi távozásának előkészületeit;- séta alkalmával vagy a kertben nem önálló.Mit lehet tenni, ha a kutya fél az egyedülléttől?Kisebb viselkedési problémák esetén az alábbi technikák önmagukban is elégnek bizonyulhatnak a megoldásra. Komolyabb bajoknál a következő fejezetben tárgyalt érzékenység-csökkentő eljárásokkal együtt kell őket alkalmazni.- Csökkentsük az elindulás, illetve hazaérkezés ingerszintjét. Például hazaérkezéskor először ne is vegyük észre a kutyát, kicsit később nyugodtan simogassuk meg. Ez biztosan nagyon nehéz lesz, de fontos megtenni! - Hagyjunk otthon a kutyusnak egy rongydarabot, amin rajta van a gazdi szagmintája (egy hálóruhának használt póló például tökéletesen megteszi). - Találjunk ki egy "biztonsági kódot" - egy olyan szót vagy tevékenységet, amit minden egyes távozáskor használunk, s amelyben arról biztosítjuk, hogy visszatérünk hozzá. A kutyák hamar összekapcsolnak egy-egy cselekvést az ember rövid távollétével: pl. ha a gazdi kiviszi a szemetet, a kutya tudja, hogy nemsokára visszajön, és nem idegeskedik. Ezért érdemes kitalálni valamilyen kódot a rövid idejű távollétekhez. Ilyen kód lehet például a rádió, tévé bekapcsolása, vagy egy játék (amit nem lehet széttépni, és nincsenek veszélyes részei). A kódot először gyakorlásként használjuk. Ne feledjük, hogy ezt a kódot csak akkor használhatjuk, ha olyan hosszúságú időre megyünk el, amit a kutya még tolerálni tud. Ellenkező esetben a kód értelmét veszti. A rádió bekapcsolva hagyása, csak azért, hogy a hang a társaság érzetét keltse a kutyában, önmagában nem elég: a rádiós trükk csak akkor használható kódként, ha azt következetesen használtuk a gyakorlás alatt. Ha a kutyus az egyedüllét félelmét rágással reagálta le, akkor egy rágcsálható játék jó kódnak bizonyulhat. Vigyázzunk, milyen terméket választunk, nehogy veszélyes legyen!

Részletek

7745. Milyen játékot vegyek a nyuszinak?

Kedves Gazdi! A környezetgazdagítás hatása, vagyis kell a nyulaknak "játék" A környezetgazdagítást, mint fogalmat elég nehéz pontosan leírni, azonban ha mégis meg akarjuk határozni, azt lehet mondani, hogy a környezetgazdagítás olyan feltételek teremtése az állatok számára, melyek lehetőséget biztosítanak természetes magatartásformáik gyakorlására. Zárt térben tartott állatoknál gyakran megfigyelhető a természetes viselkedésük megváltozása, valamelyik sztereotíp viselkedés fellépése. Sok esetben megnő az állatok agresszivitása, illetve szociális viselkedésük is zavart szenved. Mindemellett a nem megfelelő körülmények között tartott állatoknál szaporodási problémák is felléphetnek, sok esetben egyáltalán nem is lesz ivadékuk. Ha azonban a fajnak megfelelő környezetet alakítunk ki, illetve változatossá tesszük, gazdagítjuk környezetüket, akkor az abnormális viselkedési elemeket lecsökkenthetjük, az állatokból előhozhatjuk a fajra jellemző viselkedésüket és segíthetjük szaporodásukat is. A környezetgazdagító módszerek széles skáláját 3 főbb kategóriába lehet sorolni: - Az első csoportba tartoznak azok a módszerek, melyek során a gondozók az állatok táplálékát használják fel környezetgazdagításként. A cél általában a táplálkozással eltöltött idő meghosszabbítása. Ezeket a módszereket használják leggyakrabban, mivel az állatok számára a táplálkozás alaptevékenység, így késztetve vannak a közreműködésre. - A második csoport az érzékszervek manipulálásával dolgozó módszereket foglalja magába. Ennek során a látást, hallást, tapintást, ízérzést és szaglást használják fel környezetgazdagításként. Leggyakrabban a szaglószervek izgatását kiváltó illatanyagokat alkalmaznak. - A harmadik esetben olyan tárgyak használata is hasznos és hatékony, melyekkel az állatok természetes élőhelyükön nem találkoznak, de zárt körülmények között ezek is leköthetik az állatok figyelmét. Nagyon fontos kérdés még az állatok mozgási aktivitásának növelése, melynek megoldása általában drága és nehézkes, ezért sok faj esetében még nem oldották meg. Az abnormális viselkedésformák kialakulásának egyik oka az unalom. Természetes körülmények között a nyulak idejének nagy részét a létfenntartás (evés, ivás, védekezés, stb.) köti le. Zárt tartás esetén azonban az erre fordított idő sokkal rövidebb, tehát az aktív időszak (sötét periódus) jelentős részében a nyulak unatkozhatnak, és ha nem áll rendelkezésükre rágófa, vagy más anyag (szalma, széna) amivel le tudják kötni magukat, akkor többet játszanak az itatószeleppel, megrágják a ketrecet, az etetőt, vagy megtámadják egymást. Azoknál a nyulaknál, amelyeket ketrecben tartanak és széna van a ketrecükben, ritkábban lép fel a sztereotíp viselkedés, mint azok között, amelyeknél a szénához való hozzáférést korlátozták.

Részletek

1549