3616. A hajdúszoboszlói gyepmesteri telep kutyái gazdit keresnek
Nézze meg melyek a hajdúszoboszlói gyepmesteri telep gazdikereső kutyáit és segítsen rajtuk, ha teheti. Köszönjük!
Nézze meg melyek a hajdúszoboszlói gyepmesteri telep gazdikereső kutyáit és segítsen rajtuk, ha teheti. Köszönjük!
Százhetvennyolc évesnek becsülik a világ legöregebb állatát, egy teknőst.
A denevérek már mintegy 50 millió esztendővel ezelőtt is léteztek, ezt tanúsítja az eocén földtörténeti korból előkerült ősdenevér, az Icaronycteris teljes csontváza. Testének hossza a fejjel együtt mindössze 8 cm volt, vagyis már nagyon hasonlított a mai utódaihoz.
Két emlősfajt sorolunk a hódfélék családjába. Más-más földrész lakói, mégis közeli rokonok. Hasonlít hozzájuk a hódmókusfélék családjába tartozó vörös hódmókus, ám ez egészen más életmódot folytat.
A tapírok teste hosszú, lábai rövidek, füle kicsi, ne mozgékony, nyaka rövid, farka szinte nem is látszik, és farkuk kissé magasabb, mint a válluk. Ez az áramvonalas, kompakt, hátul lekerekített, elöl pedig elkeskenyedő testforma megkönnyíti, hogy a tapír utat törjön erdei élőhelye sűrű aljnövényzetében.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.