3616. A hajdúszoboszlói gyepmesteri telep kutyái gazdit keresnek
Nézze meg melyek a hajdúszoboszlói gyepmesteri telep gazdikereső kutyáit és segítsen rajtuk, ha teheti. Köszönjük!
Nézze meg melyek a hajdúszoboszlói gyepmesteri telep gazdikereső kutyáit és segítsen rajtuk, ha teheti. Köszönjük!
Százhetvennyolc évesnek becsülik a világ legöregebb állatát, egy teknőst.
A denevérek már mintegy 50 millió esztendővel ezelőtt is léteztek, ezt tanúsítja az eocén földtörténeti korból előkerült ősdenevér, az Icaronycteris teljes csontváza. Testének hossza a fejjel együtt mindössze 8 cm volt, vagyis már nagyon hasonlított a mai utódaihoz.
Két emlősfajt sorolunk a hódfélék családjába. Más-más földrész lakói, mégis közeli rokonok. Hasonlít hozzájuk a hódmókusfélék családjába tartozó vörös hódmókus, ám ez egészen más életmódot folytat.
A tapírok teste hosszú, lábai rövidek, füle kicsi, ne mozgékony, nyaka rövid, farka szinte nem is látszik, és farkuk kissé magasabb, mint a válluk. Ez az áramvonalas, kompakt, hátul lekerekített, elöl pedig elkeskenyedő testforma megkönnyíti, hogy a tapír utat törjön erdei élőhelye sűrű aljnövényzetében.
Kedves Gazdi! Végeztessen egy mindenre kiterjedő vizsgálatot, hogy a probléma okát megleljék.
Kedves Érdeklődő! Az ivarérett madarak esetén legegyszerűbb az un. "ausztrál szárnysáv" vizsgálata. Vagyis a tojók szárnyának fonákoldalán egy, vagy több szabályos sorban láthatók sárgás színű (albínó madarak esetén halvány kávészínű) pettyek, amik a hímeknél hiányoznak. Támpont lehet még a viselkedés( a hímek sokkal többet fütyülnek, lábtartásuk általában zárt, állásuk "délcegebb"), színezetbeli különbség (a hímekre nem jellemzők a sárga evező és farok vezértollak, a harántsávos mintázat).
A féreghajtó hosszabb idő alatt fejti ki hatását (pár hét). Így a férgek is még jó pár hétig (2-4) is ürülhetnek. Sajnos ha a terület fertőzött, a nyuszi nagy valószínűséggel megint férges lesz. Nem tudom esetleg a férgek meg lettek vizsgálva? Ha ez nem történt meg, hasznos lehet.
Ez a BUTASÁG szájhagyomány útján terjed és semmi alapja nincs. Talán ezzel akarták egykor megmagyarázni, ha a "tanítások" ellenére sem "beszélt" a hullámospapagáj. Emberi szavak, füttyök elsajátítására leginkább a szelíd, fiatal hím egyedek alkalmasak. Párban tartva szinte semmi esélye nincs, hogy beszéljen a madárka.
Szerintem fiatalok még az elengedéshez. Bár két héttel a kikelés után már kirepülnének, a szülők még sokáig tanítják őket repülni, táplálékot szerezni. A beteg madárka ivóvizébe vitaminok kellenének, illetve pár napig cseppnyi antibiotikum(felírásához érdemes lenne állatorvost felkeresni). A képen látható madárkák számomra inkább sármányfélének tünnek (de, persze), de táplálásuk (lisztkukac, legyek, apró rovarok, csipetnyi túró) megegyezik a rozsdafarkú fiókákéval.