A hermelin csak télen ölt hófehér bundát

A hermelin szagával tartja a távolságot

A hermelin (Mustela erminea) testhossza 30-40 cm, a 13 cm-es, bozontos farkát is beleszámítva. A hím hermelin jóval nagyobb a nősténynél, tömege 200-450 gr, ez utóbbi mindössze 150-300 gr-os. Bűzmirigyei a borzéhoz hasonlóan kellemetlen, szúrós szagú váladékot termelnek.

Megszólalásig hasonlít unokatestvérére, a menyétre

A hermelin bundája csak télen fehér

A hermelin bundája barnás-vöröses, hasa alja fehér, torka sárgás. A farka mindig a testével megegyező színű, leszámítva a végét, ez  ugyanis télen-nyáron fekete.  Az északi területeken élő hermelin színt vált, télire levedli rőtes ruháját, és hófehér bundát ölt, csak a farka hegye marad fekete. Ezt a csodaszép szőrmét irigyelték el egykor az emberek, és ez tette gazdaggá a prémkereskedőket. Számos országban a nemesek és királyok attribútuma volt a hermelinprémmel díszített öltözet.

Télen beleolvad fagyos környezetébe

A hermelin élőhelye kiterjed egész Európára, megtalálható a Pireneusokban és az Alpok partjainál, a Jeges-tengernél és Ázsiában is. Észak-Amerikában rövid szőrű rokona, a menyét élt. Valójában mindkét fajta (menyét és hermelin) az északi félteke mérsékelt és hideg égövi részét részesíti előnyben, de a menyét élőhelye a Földközi-tenger övezetéig kiterjedhet. A hermelin zömmel egerekkel és pockokkal táplálkozik, bár gyakran megdézsmálja a madarak fészkeit is. Baromfiudvarokban is gyakori, de nem szívesen látott vendég.

A vedlés folyamatos, néhol még látszanak a bézs foltok

A hím hermelin jó apa

A hermelin párzási ideje tavasz első hónapjaira esik. A nőstény a párzást követő 8-9. héten, elhagyott hörcsög- vagy ürgelyukban hoz világra 2-6 csupasz és vak hermelinkölyköt. A hím hermelin példamutató apa, a kicsinyek felneveléséből teljes mértékben kiveszi a részét. A hermelin és a menyét is védett faj, legfeljebb a vadtenyésztő telepek környékén kell féken tartani őket. Kölyökkorában fogságba esve a menyéthez hasonlóan az emberhez szelídül.