A lovak belső élősködőiről

A lovak belső élősködőiről
A tulajdonosok többsége előtt nem ismeretlen a lovak férgességének fogalma, sőt azt is tudják, hogy időnként féreghajtót kell adni a lónak.

Ennél a pontnál azonban gyakran megáll a tudomány. Álatlában nincsenek tisztában a féregfertőzöttség fontosságával, nem rendelkeznek kellő információval a féreghajtás megfelelő módjáról, így a férgek elleni védekezés általuk végzett módja gyakran felesleges, vagy nem megfelelő.

A férgesség problémáját sokan hajlamosak lekicsinyíteni, ami részben érthető, hiszen (különösen a kezdeti fázisában) egyáltalán nem látványos - ellentétben például egy komoly külső sérüléssel, vagy sántasággal, amit bármelyik tulajdonos azonnal "diagnosztizál" és hívja az állatorvost. A férgességet azonban ugyanilyen komolyan kell venni, hiszen a láthatalan fertőzöttség súlyos problémákat okozhat, mire a tulajdonos észleli, hogy gond van. Sajnos olyan is előfordul, hogy csak a boncolásnál derül ki, hogy az elhullás oka a paraziták okozta súlyos betegség volt.

 

lovak_fereghajtas
A férgesség problémáját sokan hajlamosak lekicsinyíteni



Csak néhány példa a problémák hosszú listájából, amelyet a férgesség okozhat: hirtelen gyors kondícióvesztés, gyengeség, a munkakedv romlása, hasmenés, akár elhulláshoz is vezető kólika, légzőszervi panaszok, köhögés, orrfolyás, nehezített légzés, bőrelváltozások, végbél, ill. farokdörzsölés, sántaság, csikók esetében a fejlődésben való elmaradás, idegrenszeri tünetek, rendellenes viselkedés, és még számos egyéb jellegzetes tünet, de talán ennyi is meggyőzően bizonyítja, hogy komolyan kell foglalkozni a féreghajtás kérdésével.

Néhány a lovak fontosabb parazitái közül. A gazdák leggyakrabban a lovak vastagbél férgességét okozó Strongylidákkal találkoznak, ezek közül is a 1-3 cm hosszú, vörös színű, a bélsárban is időnként fellelhető Strongylis vulgaris-sal.
Szintén jellegzetes külsejű, a bélsárban gyakran fellelhető a lovak orsóférge (Parascaris equorum), ami 20-40 cm hosszú, hengeres testű, világos színű féreg.

Újabban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a lovak galandférgességére is, ami sokkal elterjedtebb hazánkban , mint azt korábban gondolták. Ennek azért is van különös jelentősége, mert a korábban hagyományosan használt féreghajtók egy része egyáltalán nem hat rájuk.

A végbéltájék jellegzetes dörzsölését okozza a lovak hegyesfarkú férgével (Oxiuris equi), való fertőzöttsége. A nőstény kb. 10 cm, a hím pedig 1-2 cm hosszú, szürkésfehér színű élőlény. Fertőzöttség esetén előfordulhat, hogy a végbélnyílás környékén időnként csurgók formájában a beszáradt petecsomók is megtalálhatóak. Ilyen esetekben a védekezés részét képezi a csurgók 4 naponként történő alapos lemosása.

Bizonyos tipikus bőrtünetek, például nyári sebek és nyári vérzés "okozói" is paraziták, a fonálférgek bizonyos fajai.
Szerencsére ritka, de érdemes megemlíteni a lovak tüdőférgességét is, ugyanis előfordulhat, hogy bizonyos kezelhetetlennek tűnő légzőszervi tünetek mögött valójában ez a probléma áll. És még egy érdekesség. Sokan nem tudják, hogy a férgek egy része fejlődésük bizonyos szakaszában különböző szervekben vándorol. Így okozhat például a Strongylis vulgaris nevű vastagbél féreg lárvája sántaságot. Az érfalban vándorolva ott trombusképződést idéz elő, ami aztán az ér elzáródásával sántasághoz vezethet.

MEGELŐZÉS, VÉDEKEZÉS

Mindenféleképpen célszerű a kezelő állatorvos szaktanácsát kérni, az útmutatásait figyelembe venni a védekezési stratégia kialakításakor.. Néhány fontos szempontot itt összefoglalunk:

  • Célszerű évente 2-3 alkalommal, főként a tervezett parazitamentesítések időpontja előtt, bélsárvizsgálatot tartani, hogy ehhez igazítsuk a féregtelenítés további menetét.
  • Univerzális féreghajtó tulajdonképpen nem létezik, ezért a vizsgálatok elmulasztása esetén előfordulhat, hogy olyan féreghajtóval kezelik az állományt, ami gyakorlatilag nem hat, mert más típusú paraziták élnek az állományban.
  • A féreghajtás célszerű gyakorisága felnőtt lovak esetében az állomány zártságától, a tartáshely fertőzöttségétől, ill. a bélsárvizsgálatok parazitológiai eredményétől függően 3-6 hónap.
  • Csikóknál gyakrabban kell féreghajtást végezni, mert a fiatal állatok esetében a férgek rövidebb idő alatt komolyabb problémákat tudnak okozni.
  • A szájba adandó féreghajtóknál ügyelni kell arra, hogy a ló a teljes adagot lenyelje és részben se köpje ki a gyógyszert.
  • A takarmányba keverendő féreghajtó esetében előfordulhat, hogy a közösen etetett lovak nem egyforma mértékben fogyasztanak belőle, ill., a takarmány aljára lecsorogva, vagy lehullva, a lovak nem fogyasztják el a szükséges mennyiséget.
  • Célszerű a féreghajtás után a lovak trágyáját a boxból, ill a legelőről eltávolítani és megsemmisíteni, mert a lóból kiürülő férgek, ill. peték ezáltal véglegesen megsemmisülnek.
  • Új állományba kerülő lovaknak célszerű a szállítás előtt legalább 2-3 nappal féreghajtót adni.
  • A vemhes kancákat is javasolt az ellés előtt 2-3 héttel féreghajtani (az állatorvos által javasolt, vemhes kancáknak is adható készítménnyel), és a csikók első néhány hónapjában különösen fontos betartani a megfelelő féregtelenítési programot.


dr. Bába András, lóspecialista állatorvos
http://polequi.hu

értékelés