Csicsörke vagy vadkanári (Serinus serinus) , az énekes kanári őse

Vadkanári (Serinus canaria)

Az atlanti kanárinak, vagy közönséges kanárinak is nevezett aprócska madár, az az éneklő verébalkatúak, kúpcsőrű erdei pintyek (Frinillidae) családjából származik. Szülőhazája, mint az nevéből is kiderül, a Kanári-szigetek, valamint a Madeira- és Azori-szigetek. Az 1400-as évek végén a spanyol hódítókkal került őshazájából Európába.

A vadon élő kanári tollazata zöld és sárga színű, hátán barnás csíkokkal. Fogságban új fajokat és színeket nemesítettek, melyek közül a sárga kanári lett a legelterjedtebb napjainkra. A kanárinak sok faja ismeretes; ezek részben terjesztés, részben más pintyfélékkel (tengelice, zöldike, kenderike, stb...) való keresztezés útján jöttek létre. A megszelídített kanáritól  megkülönböztetjük a hollandi és a német rasszt, amelyek színükben, és éneklésmódjukban térnek el egymástól.

Vadkanári (Serinus canaria)

A kifejlett kanári mérete átlagosan 12,5 cm, a nyitott szárnyak fesztávolsága eléri a 20-23 cm-t is. Tömege  15-20 gramm. A hímek feje nagyobb, a fej tollazata sárga és zöld. A mellkason és a farokrész alatt fehér tollakat találunk, a széleken sötétebb csíkokkal. A tollruha a kanári testének felső részén zöldesszürke, fekete vagy sötétbarna csíkokkal. A nőstények nagyon hasonlítanak a hímekre, de tollazatuk kevésbé selymes, testük valamivel vékonyabb, a fej és a mellkas tollazata inkább szürkés. A fiókák többsége barna színű, sötétebb csíkozással. A vadkanári trillázása leginkább a pacsirta és a kakukk énekéhez hasonlítható.

A vadkanári nevét az azonos nevű szigetekről kapta, mely a latin canariae insulae-ból (kutyák szigete) ered. A név eredete a bennszülöttek által nagy számban tartott kutyákra utal. A háziasított kanári ezután a sárga kanári nevet kapta, mivel ez a szín keresettebbé vált, mint az eredeti színkombinációk.

A nőstények nagyon hasonlítanak a hímekre

A vadon élő kanári élőhelyére meglehetősen igénytelen, leginkább a fenyőerdőkben és babérerdőkben ver tanyát, de ugyanúgy kedveli a homokdűnéket is. A kanárik nagy számban terjedtek el a nagy kiterjedésű, nyílt területeken, gyümölcsösökben is. Az emberi élőhelyek terjeszkedésével egyidejűleg sikeresen alkalmazkodtak a mesterségesen létrehozott parkokhoz és kertekhez is.

Hogyan szaporodik a kanári?

A kanárik életmódja helyhez kötött, gyakran kolóniákban élve, egymáshoz nagyon közel építik fészkeiket. Minden pár megvédi a maga kis területét, akár élete árán is. A vadon élő kanárik általában 1-6 méter magasságban, egy fán vagy magasabb bokron a levelek biztonságos rejtekében építik fészküket. Otthonukat ágacskákból és levelekből, mohából és más növényekből építik, és szőrrel vagy tollal bélelik.

A vadkanári január és július között rakja le tojásait a Kanári szigeteken, márciustól júniusig Madeirán és márciustól júliusig az Azori-szigeteken. A tojások színe zöldes-kékes, néha pirosas színű csíkokkal. Általában 3-4, nagyon ritkán 5 tojást raknak, melyekből legalább 2-3, felnőtt koráig a szülők által nevelt fióka kel ki. Kelési idejük 13-14 nap, a fiókák általában 14-21 nap után bújnak ki a tojásból, leggyakrabban 15-17 nap elmúltával.

A lédús növényeket is szívesen elcsipegeti

Mivel táplálkozik a vadkanári?

A vadkanári rajokban repül, a földben kotorászik eledel után, vagy friss füvet csipeget. Fő táplálékát a magvak képezik, úgy mint a gabonafélék, a fűmag vagy a füge. Nem veti meg a kisebb rovarokat és a lédús növényeket sem.

Bányász madár

Egykor a bányászok kanárikat vittek magukkal a tárnákba, és riasztóként használták őket. Mivel nagyon érzékenyek a gázszagra, bármilyen csekély szivárgás esetén is ingerültekké váltak, ezzel jelezve a közelgő veszélyt.