Érdekes tudnivalók a flamingóról

A flamingó szó a spanyol flamengo szóból származik, mely a flamenco szó korábbi alakja. Ezek a szavak a latin flamma szóból származnak, amely "lángot" jelent. Ezen madarak élőhelyei a sekélyvizű tavak, lagúnák, gyertyafás mocsarak, apály szint fölötti homokos szigetek. A felnőtt flamingó elérheti a 91-127 cm testhosszúságot, a szárnyfesztávolsága kb 152 cm, míg az átlagos testsúlya kb 3 kg. De ezek az adatok fajtánként különböznek. A flamingónak annyira jellegzetes megjelenése van, hogy bárhonnan kitűnik magasságával és rózsaszín tollazatával. A flamingónak hosszú hajlékony nyaka, vékony lábai vannak és csőrének hegye fekete színű, érett korában a csőre lefelé irányuló lesz.

A flamingók megtalálhatók több kontinens meleg, lápos, vizes területein. Számos élőhelyei közé tartoznak az Afrikában, Ázsiában, Észak-Amerikában, Közép-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában lévő folyótorkolatok és sós vagy alkalikus tavak. Ezek a könnyen alkalmazkodó madarak megélnek a forró vulkanikus tavakban és az Andokban lévő jeges tavakban is.

A szép színűket az algáknak, kovamoszatoknak és apró rákféléknek köszönhetik, amelyek karotinban gazdagok.

Az érdekes evészeti technikájuk magába foglalja a sár és víz hosszú lábaikkal és úszóhártyás lábfejükkel történő felkavarását. Aztán fejüket egy kissé fejjel lefelé fordítják, tehát a csőrük a víz alá kerül, ezáltal sikerül nekik a sarat és vizet egyaránt felszívni. Aztán ide-oda rázzák fejüket, eltávolítják a felesleges sarat és vizet, kiszűrik a planktonokat, az apró halakat és lárvákat. Evés közben a flamingó visszafojtja a lélegzetét.