Édenkert.hu
Top 10 szobanövény: ezek a kedvenc levéldíszek
Melyik a kedvenc szobanövényed? Mit választanál: a különlegeset vagy a strapabírót? Itt a 2019-es szobanövény slágerlista, a vírágos díszek után bemutatjuk a trendi levéldíszeket is. Harlekinkatica: barát vagy ellenség?
Az elmúlt évtizedben terjedt el hazánkban az ázsiából érkezett harlekinkatica és vette át az uralmat a hazai rokonai elől. Ősszel gondot okoznak telelni készülő csapatai, de egész évben hasznot hajtanak, hogyan bánjunk vele?
Ősszel érik a japán kakiszilva - érdemes megkóstolni!
A japán kakiszilva fa igen magas, lombhullató, fényes, ovális levelekkel. Köszönhetően hatalmas méreteinek, könnyű megérteni, hogy az őseink miért vették észre az erdő többi fái között. A történészek azt állítják, hogy a kakiszilva még vad változatai Japánba az ázsiai kontinensről kerültek, még az őskorban.
Haziallat.hu
Nagyemlős
Egzotikus fajok
Elvetélnek a páviánok az új alfahím miatt
Elvetélnek a páviánok az új alfahím miatt
Utolsó módosítás: 2012-02-29 | Első megjelenés: 2012-02-29
Hilda Bruce biológus a róla elnevezett hatást fél évszázada írta le fogságban tartott egereknél. Most első ízben sikerült ugyanezt vadon élő állatoknál is bizonyítani, méghozzá majmoknál - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.
Már az első hetekben megszakadt a páviánok vemhessége
Eila Roberts, a Michigani Egyetem kutatója és kollégái öt éven át figyeltek meg egy dzseládapávián (Theropithecus gelada) populációt az etiópiai Simien Nemzeti Parkban. Megszámolták az élve születő majomkölyköket azokban a csoportokban, ahol új hím vette át a vezetést, ezen kívül ürülékmintákat gyűjtöttek a nőstényektől, hogy hormontartalmuk alapján megállapítsák, melyikük volt vemhes, és mióta.
 |
| Dzseládapávián (Theropithecus gelada) a kicsinyével |
Az új hím érkezését követő első hetekben a vemhességek nyolcvan százaléka megszakadt - számoltak be a kutatók meghökkentő eredményükről a Science című folyóiratban. A Bruce-hatást szaginger váltja ki: egy idegen hím illata megváltoztatja a nőstények hormonháztartását, vetélést okozva ezzel.
A dzseládapáviánok csoportjait általában egy nőstény vezeti, de az egyik hím is kiemelkedik a többi közül. A vetélés evolúciós szempontból megéri a nőstényeknek, mivel megszületendő utódukat nagy eséllyel megölné az új hím. Így a Bruce-hatást a nőstények sikeres alkalmazkodásának tekinthetjük: maximalizálják kölykeik számát egy állandóan változó közösségben.
(MTI)
Hozzászólások (0)