5
A japán makákó (japán hómajom)
A japán makákó vagy japán hómajom a fagypont alatti hőmérsékletet is jól tűri, sőt kifejezetten élvezi a hóesést, szeret hógolyózni. Ha pedig melegre vágyik, felkeresi valamelyik közeli hőforrást, ahol hosszasan fürdik.

A tél elmúltával, és a tavasz, majd a nyár beköszöntével az állatok élvezik a meleget, és igyekeznek kiheverni a kegyetlen tél megpróbáltatásait. De a magas japán hegyláncok lombhullató erdeiben él egy törzs, amely soha nem felejti el a hideg napokat: a japán makákók (japán hómajmok). Több, mint 180 főemlős faj van a világon, de csak a japán makákók élnek meg ilyen magasságban, sarkvidéki hőmérsékleten, Honshu szigetén, és éves hógolyó versenyt is rendeznek.

Nomen est omen: a hómajom imád hógolyózni
Nomen est omen: a hómajom imád hógolyózni


A japán makákó hasonlít az emberre


A japán makákó testhossza 75-95 cm, testsúlya 8-14 kg. Akár a -15 °C-ot is eltűri. Ezek a gyapjas, vörös pofájú állatok nagyon hasonlítanak az emberekre, úgy magatartásukban, mint szokásaikban: olyan meghökkentő képességeket fejlesztettek ki, melyek megértése szinte lehetetlen. A japán makákók nemcsak arra képesek, hogy mondandójukat különböző hangok segítségével közöljék, hanem kialakult náluk a nemzedékek közötti tájékoztatás csodálatos képessége is (amiről eddig azt gondolták, hogy kizárólag emberi képesség). Képesek a hangsúlyváltoztatásra is, és az egyes egyének több különböző arckifejezést képesek ölteni. A gőzölgő kádban fürdő hómajmokat ábrázoló népszerű képeknek van valóságalapjuk. Húsz évvel ezelőtt egy nőstény hómajom begázolt a párás meleg vulkáni forrásba, és biztatta társait és utódait, hogy kövessék példáját, és fürödjenek a jó meleg vízben. A japán makákók kifejezetten szeretik a vizet, szívesen üldögélnek a hőforrásokban.

Wellness makákó módra
Wellness makákó módra

 

A japán makákó életmódja

 


A hómajmok bonyolult hierarchikus rendszerbe szerveződve élnek, amely nemcsak azt határozza meg, ki mehet a meleg forráshoz, hanem a klán minden tagjának társadalmi helyzetét is. A nőstények közötti szoros viszony és a matriarchális rendszer ellenére minden évben néhány válogatott alfahímet jelölnek ki a törzs védelmére. Az a dolguk, hogy megvédjék a forrásokat az alacsonyabb rendű majmoktól és más, nem kívánt betolakodótól. Emellett vannak ún. alvezérek is, akik hasonló feladatokat látnak el. Ők azonban nem tartoznak ahhoz a belső körhöz, melyet a nőstények, az utódok és az alfahímek alkotnak. A csoportok 15-200 főből állnak.

A majmok napjainak 40 százalékát a vadászat teszi ki, 60 százalékát pedig játékkal, bolondozással töltik. A gyerekekhez hasonlóan a kis makákókat is kétéves kor körül választják el az anyjuktól. Hatéves koruk előtt mentesek a matriarchátus kötöttségei alól, és a korukkal járó felelősségtől. A kölykök barátságosak és hiperaktívak, birkóznak és visítoznak, amíg a szülők meg nem szidják őket, és ki nem szedik a meleg vízből.

A hómajmok szigorú matriarchátusban élnek
A hómajmok szigorú matriarchátusban élnek


Szeretik a hóesést


A hómajmok, a fiatalok és az öregek egyaránt, nagyon izgatottak a tél első hóesésekor, versenyeznek, ki gyúrja a legnagyobb hógolyót, a fiatalok frusztrálttá válnak, a büszke alfa-hímek pedig irigykednek, ha a csapat valamelyik tagja nagyobb hógolyót gyúr, az anyák erős kézzel fegyelmeznek. A hómajom ennek ellenére nem komolytalan fráter, a többi főemlőshöz hasonlóan barátságos és tiszta állat. Órákig ápolja lelkiismeretesen testét, sőt még tovább is megy egy lépéssel: a japán makákó megmossa az ételt, mielőtt megeszi.


A japán makákó táplálkozása


Bár a makákók vegyes táplálkozású élőlények, elsősorban gyümölcsevők, elmajszolnak minden lombos, lédús növényt, amit elérhetnek. Tavasszal magvakat, virágokat, és zsenge leveleket esznek, ha szerencséjük van, madártojást is. Késő nyáron és kora ősszel zamatos gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkoznak. Fő tevékenységük nyáron a zsírréteg felhalmozása a hideg téli hónapokra, amikor minden hó alatt van, és minden erdőlakó lény fakérgeken és gyökereken marakodik.


A japán makákó szaporodása


A nőstény 173 napos vemhesség után 1 kölyköt hoz a világra, akit a többi nősténnyel és az alfahímekkel együtt nevel. A nőstény 5, a hím 3,5 éves korára válik ivaréretté.


Veszélyeztetett faj


A fokozott fejlődés és az erdőirtás Japánban egyrészt északabbra tolta a majmok természetes élőhelyét, ahol kevés az élelem, és rosszak az életkörülmények, másrészt sűrűbben találkozhatnak emberekkel. A hómajmokat guberálásuk, a gyümölcsök iránti mohó szenvedélyük és szemtelenségük miatt sok gazda nem kedveli.

Mára a makákóállomány megfogyatkozott, a japán hómajom veszélyeztetett faj lett, de újabban erőfeszítéseket tesznek hegyi élőhelyük újraerdősítésére.

hozzászólások
értékelés