A barnamedve (Ursus arctos)

Ezután beugrik és a mancsaival vagy a szájával a folyó köves aljához szegezi a lazacot.

Barnamedve - Ursus arctos

A barnamedve, a medvecsalád legelterjedtebb egyede, mely Európa, Ázsia és Észak-Amerika szerte megtalálható. Tudományos szempontból, a barnamedvéről  (az amerikai fekete medvét leszámítva) többet tudunk, mint bármely más medvefajról.

A neve ellenére, a barnamedve számtalan színben megtalálható - a feketétől a sárgáig, vöröses, vagy akár krémszínűben. Néhány helyen akkorára nőnek, mint a jegesmedvék, míg máshol csak feleakkorára.

Ezeknek a szín- és méretbeli különbségeknek köszönhetően korábban azt hitték, hogy rengeteg, különböző fajról van szó, nem pedig csak egyről. Az északi félgömbön, hosszú ideig féltek, tisztelték és még a szörnyek királyaként is imádták a barnamedvét.

Barnamedve pihenés közben

A barnamedve alfajai a következők:

• Európai barnamedve (Ursus arctos arctos)
• Szíriai barnamedve (Ursus arctos syriacus)
• Atlasz-medve (Ursus arctos crowtheri)
• Himalájai barnamedve (Ursus arctos isabellinus)
• Tibeti barnamedve vagy kék medve (Ursus arctos pruinosus)
• Hokkaidói barnamedve (Ursus arctos yesoensis)
• Kelet-szibériai barnamedve (Ursus arctos collaris)
• Usszuri barnamedve (Ursus arctos lasiotus)
• Kamcsatkai barnamedve (Ursus arctos beringianus)
• Kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi)
• Grizzly medve (Ursus arctos horribilis)
• Mexikói grizzly (Ursus arctos nelsoni)
• Kaliforniai grizzly (Ursus arctos californicus)

A barnamedvék élőhelyei

Európa legnagyobb ragadozója, testhossza 1,7-2,2 m (2,5 m), tömege 150- 250 kg (450 kg), ritkán ezeknél nagyobb példányok is előfordulnak

Sokkal elterjedtebbek voltak Európa szerte, de nagyobb számban, ma már csak Skandinávia, Románia, Oroszország és a korábbi Jugoszlávia erdeiben fordulnak elő. Néhány példány megtalálható Spanyolországban, a Pireneusokban, és Abruzzo hegyeiben, Olaszországban.

Az európai barnamedve általában kistermetű, súlya 45-120 kg között mozog. Tápláléka különböző növényekből és kistermetű állatokból áll. Észak-Amerikával ellentétben, itt kevés halálos incidens történik ember és barnamedve között. Úgy tűnik, a medvék megtanulták, hogyan tartsák magukat minél távolabb az emberektől.

Sokkal keletebbre, a Csendes-óceánon túl, az Egyesült Államok nyugati részén, Kanadában és Alaszkában, a barnamedve grizzlyként ismert (mert a fehérvégű szőrök, fagyott, őszes megjelenést kölcsönöznek neki). A felnőtt, hím grizzly elérheti akár a 410 kilogrammot vagy akár annál többet is.

A kodiak medve (Ursus arctos middendorffi), a medvecsalád legnagyobbika, akár a 680 kilogramm testsúlyt is eléri.

Játszadozó grizzly

A barnamedvéknek nincs természetes ellenségük, és mivel könnyen találnak egyedül is táplálékot, nincs szükségük a csoportos együttélés előnyeire.

Jellemzői

A barnamedvék hatalmas vállizmokkal rendelkeznek, melyek elülső végtagjaik erejét kölcsönzik és amelyekkel ásni is képesek. Fejük hatalmas és kerek, arcformájuk homorú.

Felegyenesedve, a barnamedve 1,5-3 méter magas. Termete és mérete ellenére, 56 km/h sebességre is képes. Ujjonjáró elülső lábai vannak, vagyis az elülső ujjaikon járnak. A hátsó lábaik talponjárók, vagyis a lábaik talpain járnak, mint az emberek.

A legnagyobb barnamedve-populáció Oroszországban van, 120000 medvével, az Egyesült Államokban 32500-al és Kanadában 21750 medvével. Európában kicsi populációk vannak, beleértve Spanyolországot, a korábbi Jugoszláviát és az európai Oroszországot. Mintegy 14000 barnamedve található Európában az állatkerteken kívül, tíz populációra felosztva. Az Egyesült Államokban élő barnamedve populáció 95%-a Alaszkában található.

Az utánpótlási program nélkül (melyet 1996-ban indítottak), a barnamedve feltehetőleg kihalásra lenne ítélve a vadonban. Az európai utánpótlási program sikeresnek bizonyult az egyedek számának megemelésében.

Barnamedve bocs

Az újszülött barnamedvebocs (általában januárban vagy februárban születnek, számuk 1 és 4 között mozog, de általában kettő születik) 23-28 cm hosszúak, a súlyúk pedig 340-680 gramm között van.

Az anyjuk egészen áprilisig, májusig szoptatja őket a téli odújukban, utána felbukkannak élelmet keresni. A kölykök normális esetben még egy vagy több évig vele maradnak, vagyis egészen addig, amíg a nőstény készen áll az újabb párzásra és az újabb ivadékok felnevelésére. A szemeik csukva vannak, és csupasznak tűnnek, de valójában rövid, szürke szőrzet borítja őket. A fiatal állatoknak kerekded a fejük, mely az idő elteltével megnyúlik. Ez a folyamat, akár életük végéig is tarthat.

Két és féléves korukra el vannak választva és ezután a kölykök magukra vannak utalva, noha még legalább fél év, mire a nőstények, és másfél év, mire a hímek is ivarérettek lesznek. Ha az anyjuk újra párosodik, akkor elhagyják azt, részben az új udvarlótól való félelmükben, mert nem szokatlan, hogy azok megölik a bocsokat.

Az apa nem foglalkozik a kölykökkel, de a nőstény medve hevesen védi csemetéit bármilyen ellenségtől. A bocsokat megölhetik farkasok vagy azok a medvék, amelyek az anyával akarnak pározni. Mindent az anyjuktól tanulnak, még azt is, hogy mit egyenek, hol és hogyan építsenek maguknak odút, hogyan viselkedjenek más medvékkel, és tőle sajátítják el a túlélési készségeket is. A fogságban felnőtt kölykök soha nem tudnának a vadonban élni, mert nem tanulták meg, ezeket, az alapvető készségeket.

A barnamedve család

Az anyamedve idegen kölyköt is felnevel, a családi keveredések megszokottak. Mer tugyan az anyamedvék meg tudják különböztetni a kölykeiket, a bocsok gyakran nem ismerik fel az anyjukat.. A legtöbb anya addig eteti és gondozza az idegen bocsot, míg az igazi anyja el nem jön érte. Ha netán nem jön utána, akkor az új anyjával marad, aki sajátjaként fogja kezelni.

A medvemama figyeli bocsait

Tények a barnamedvéről

• Ország: Állatok (Animalia)
• Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
• Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
• Osztály: Emlősök (Mammalia)
• Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
• Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
• Öregrend: (Laurasiatheria)
• Rend: Ragadozók (Carnivora)
• Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
• Család: Medvefélék (Ursidae)
• Nem: Ursus
• Faj: U. arctos
• Nagykorúsága: 8-10 évesen a hímeknél, 4,5-7 évesen a nőstényeknél
• Élethossza: 20-25 év a vadonban
• Mérete: nagyon eltérő
• Testsúlya: 135-390 kg a hímeknél, 95-205 a nőstényeknél
• Élőhelye: szubalpin hegyek, tundrák és sűrű erdők
• Étrendje: növények - fűfélék, sás. Halak, kistermetű emlősök, néhány helyen jávorszarvasok, rénszarvasok és vadludak
• Vemhessége: 6-9 hónapKölykök: 1-2, alkalmanként akár 4
• Előfordulási helye: Európa, Japán, Észak-Ázsia, Dél-Kanada, Alaszka, Wyoming, Montana, Idaho és Washington