A Veresegyházi Medveotthon
Közép-Európa egyetlen medvefarmja szeretettel vár minden állatbarátot Veresegyházra, ahol hamar barátságot köthetünk a macikkal, ha egy csupor mézzel kedveskedünk nekik. 

 

nagy-medve
A Veresegyházi Medveotthonban szép a medve élet

A Veresegyházi Medveotthon jó pár hektáros, változatos, dimbes-dombos terület, ahol 33 barnamedve (16 kamcsatkai és 17 erdélyi medve) játszhat kedvére. A területen 8 barlangot és két, egyenként 160 négyzetméteres tavat alakítottak ki, hogy a medvék még otthonosabban érezzék magukat. A tavakban telepített kárászok élnek, melyeket megfogni a medvék ugyan nem tudnak, de remek időtöltés számukra a kergetőzés. A területen másfél hektáros fenyvesben lehet elbújni, fára mászni, játszani.

A medveotthon egész évben várja a látogatókat. Belépődíjat nem szednek, a bejáratnál elhelyezett perselybe mindenki saját belátása szerint dobhat adományt. Egy maci napi ellátása 4800 forintba kerül, így bárki, aki 200 forintot dob a perselybe, gondoskodik egy órára egy mackóról.                                                                                                                            (Fotó:Almási Rita)

A medveotthon életéről Kuli Bálinttal, a medveotthon igazgatójával beszélgettünk.

Háziállat Online: Hogyan kerültek Önökhöz a medvék? És hogyan lesz egyre több?

Kuli Bálint: 1998. október 24-én nyílt meg a medveotthon 21 darab barnamedve örömére, melyek egy magánember gyűjteményéből kerültek hozzánk. A további állatok Magyarországról és a környező országok vadasparkjaiból érkeztek. Hat egyedet magánembertől koboztak el. Ismerjük az állatkertek, vadasparkok lehetőségeit: férőhelyek bővítésére nincs lehetőség, ezért egyedszámot csökkentenek, a feleslegessé váló állatok pedig idekerülnek a kifutónkba.

HO: 2000 nyarán megnyitották a farkasok kifutóját is. Másfél hektáron és egy 120 négyzetméteres mesterséges tavon osztozik 18 európai szürkefarkas és egy fehérfarkas. Hogyan alakult ki ez a medve-farkas kombináció? Jó ez?

KB: Az említett magánember filmforgatás céljából gyűjtött maga köré több állatfajt, így farkast is. Ezek elhelyezése is csak a medveotthonban volt megoldható. Mivel külön kifutóban vannak, nem beszélhetünk kombinációról.

HO: Döme, Bodza, Morgó... ők mind barnamedvék. Miért csak barnamedvék vannak? Elvileg többféle medve is jól kijönne egymással?

KB: Csak barnamedvék vannak, ennek is három alfaja: Kárpát-medencei (ők a kistestűek), kamcsatkai (a nagytestűek) és a szíriaiak. A barnamedve további alfajai a kodiák illetve a grizzly. Ők azért nem láthatók a kifutóban, mert ezt a két alfajt eddig nem szándékoztak elhelyezni nálunk. Barnamedvével más medve ilyen szűk helyen nem jönne ki, illetve más takarmányozást igényelnének. Ezen alfajok elhelyezésére külön kifutót kéne építeni. Erre - egyelőre - nem kaptunk felkérést.

HO: Hol élnek legközelebb hozzánk medvék a természetben? És farkasok?

KB: Legközelebb a Kárpát-medencében élnek barnamedvék és farkasok Erdély, Hargita területén.
Újabban lehet hallani, hogy Magyarországon is felbukkannak farkasok. Reméljük, nem lesznek vadászzsákmányok és újra letelepednek hazánkban.

HO: Mit esznek a medvék?

KB: A medvék mindenevők. A természetben leginkább növényeket esznek, húshoz csak akkor jutnak, ha más ragadozó zsákmányát elveszik. A medve rossz vadász. A menhelyen a takarmány könnyebb kezelése érdekében inkább fehérjedús (tehát hús) takarmányokkal etetünk. Könnyebb kezelni, nagyobb a táperő. Növényi eredetű takarmányt leginkább a látogatóktól kapnak, a medvék és vendégeik közös örömére.

HO: Hogyan lehet medvét "örökbe fogadni"? És farkast?

KB: Bárki örökbe fogadhat medvét és farkast. Mindenki az általa kiválasztott állatot fogadhatja örökbe, medve esetében 20.000 Ft, farkas esetében 10.000 Ft összegért. Egy díszes oklevéllel köszönjük meg az egy évre szóló támogatást.

HO: Szaporodnak a medvék és farkasok a Medveotthonban?

KB: Menhelyen élő emlősállatokat a világon sehol nem szaporítanak, mert az alapállomány elhelyezése is nehézségekbe ütközik (ezért a menhely elnevezés). Ezért a menhelyen élő hím állatok elhelyezésükkor ivartalanítva lettek, hogy szaporodás ne fordulhasson elő. Ilyen kis területen a bocsok nevelése a nőstények számára lehetetlen, egymás bocsaiban kárt tennének, elkülönítésükre pedig lehetőség nincs.

 

 

A Medveotthon vezérhímje

 


HO: 2004 októberében - az Állatok Világnapja alkalmából - jótékonysági medvebált rendeztek, melynek bevételét újrafásításra használták fel. Mennyire volt sikeres az esemény? Idén is lesz?

KB: Ebben az évben sajnos nem lesz medvebál. A jövőben a nyári időszakban szeretnénk megtartani az eseményt az állatok élőhelyén, hogy külön vendéglátó egységért, helyszínért ne kelljen fizetnünk. A tavalyi medvebál egyébként sikeres volt, mintegy 350.000 Ft nettó bevételhez juttatta az alapítványt.

HO: Mikor kezdik a medvék a téli álmukat?

KB: Időjárásfüggő a medvék téli pihenése. Ha lehűl az idő és befedi a hó a takarmányszerző helyeket (tehát nem jutnak eleséghez), akkor aludni mennek. Természetes módon tartjuk az állatokat, ezért a hó érkezése után mi is jelentősen visszafogjuk a takarmányosztást, később meg is szüntetjük. Az idő enyhülése után az állatok újra aktívak lesznek.

HO: Előfordulnak krimibe illő események, esetleg balesetek?

KB: Nagyragadozókkal foglalkozó gondozóknak ilyen kérdést babonából nem illik feltenni. Kétféle állattartó hely létezik; ahol már volt baleset vagy ahol lesz.

További információ:

Medveotthon
2112 Veresegyház, Patak u.39.
Telefon: 06 20 944 9523
www.medveotthon.hu

értékelés