Örvös medve (Ursus thibetanus)

Az örvös medve, vagy latinul az Ursus thibetanus egy közepes méretű, éles karmokkal rendelkező, fekete bundázatú medve. Mellkasán egy jellegzetes fehér-krém színű „V” betű található, melynek köszönhetően egyes térségekben holdmedvének is nevezik.

Az örvös medvék dombos és hegyvidéki erdők közelében élnek, mára pedig már Ázsia keleti részétől a nyugati féltekig mindenhol megtalálhatóak. Ide tartozik főként Afganisztán, Pakisztán, Észak-India, Nepál, Bhután, Burma, Dél-Szibéria és Oroszország, Északkelet-Kína, Taiwan és Japán.

A hím és női egyedek közt szembeszökő méreti különbség van, mivel a hímek 110-150 kg közötti súlyt érhetnek el, míg a nőstények csupán 65-90 kg-t. Az örvös medvék általában 120-180 cm hosszúságot érnek (a fejtől a farokig), és ebből a farok csupán 6,5-10,6 cm, mely szinte alig látható a hosszú, sűrű bunda alatt. A holdmedvék feje nagy és kerek, fülei szélesek, szemei pedig aprók.

A szociális viselkedésükről szóló információk mind-mind állatkerti példányok megfigyeléséből származnak, így szinte semmit nem tudunk a vadon élő egyedek viselkedéséről. Annyi bizonyos, hogy 2-3 évente van párzási időszak, a medvebocsok pedig 2-3 évig maradnak az édesanyjuk mellett. Párzási időszakukat nyáron, nyár végén élik meg (június-október között) és általában egyszerre két medvebocs jön a világra. Az örvös medvék már 3-4 éves korukban képesek a szaporodásra, vemhességük pedig 7-8 hónapig tart.

Az örvös medvék idejük nagy részét a fákon töltik olyan felületek készítésével, melyeken pihenhetnek vagy csemegézhetnek. Ez a medvefaj igen magányos típusú. Bizonyos térségekben hibernálással vészelik át a telet (barlangokban, odúkban), máshol viszont melegebb égtájakra vándorolnak, hogy elkerüljék a hibernálást. A hibernáláson a nyáron elfogyasztott zsírmennyiség segíti át őket.

A holdmedve éjszakai állat, nappalait fák odvában vagy barlangokban szunyókálva tölti. Éjszakai aktivitása ősszel a legnagyobb. Kiválóan úszik, rövid karmainak köszönhetően pedig a famászásban is nagy mester. Nagy részt négy lábon jár, de harc közben hátsó lábaira emelkedik, hogy mellső lábait az ellenség püfölésére használhassa. Általában kerüli az embereket, csak védekezés céljából támad.

Az örvös medvék területének nagysága igen változó, 6,4 – 9,7 négyzetkilométer között, vagy 16,4 – 36,5 négyzetkilométer között mozog. A terület mérete nagyban függ az élelem mennyiségétől, tehát minél több rendelkezésre álló élelem van, annál kisebb a birtokolt terület.