- -

Hüllő kisokos: a kígyók eredete, evolúciója, leírása

Hüllő kisokos: a kígyók eredete, evolúciója, leírása
A kígyók nem tudnak pislogni, mert az alsó és felső szemhéjuk összenőtt. Csak foltokban látnak, ezért az összetett mozgást nem érzékelik. A kígyók legfontosabb érzékszerve a szaglás.

A kígyók eredete, evolúciója

Az első hüllők körülbelül 350 millió évvel ezelőtt váltak le az ősi kétéltűektől. A belső magzatburokkal (amniota) és tojással szaporodó új csoport képviselői függetlenedni kezdtek a víztől, megkezdődött a szárazföldi életforma kialakulása, a mocsárerdők "fénykorában".

Ez a szaporodási mód előnyt jelentett a következő időszakban (perm időszak, kb.: 280-240 millió éve) amikor is a környezet nagymértékben kiszáradt. A víz jelenlétét nélkülözni képtelen kétéltűek ekkor szorultak visszább.

A gyíkok a karbon időszakban váltak le a Diapsidákból, majd belőlük fejlődtek ki a kréta kor elején (kb. 140-160 millió éve)  a kígyók, a hüllők legfiatalabb rendének tagjai.

 

óriáskígyó, boa constrictor, kígyó, hüllő
óriáskígyó

 

A gyíkokkal való rokonságot leginkább a legősibb kígyók, az óriáskígyók (Boidae) mutatják: testükön az elcsökevényesedett lábak ma az úgynevezett anális karom formájában jelennek meg, melyek közvetlenül a kloáka előtt figyelhetők meg. A kígyók testén nincsenek végtagok.

A kígyók vedlése

A kígyók bőre a közhiedelemmel ellentétben nem nyálkás és síkos, ellenkezőleg, teljesen száraz. Testüket kisebb-nagyobb pikkelyek borítják, a bőr legfelső szarurétegét alkotva, mely meggátolja azt a kiszáradástól. (A fán élő fajoknál figyelhető meg a testtől elálló pikkely (Atheris spp.), mely a mozgást, mászást segíti elő.)

A kígyók fejlődésük során sokszor vedlenek, mivel a csontvégek állandó növekedésben vannak. Ezért testük időnként új szaruréteget képez, mely felváltja az elöregedett hámréteget.  Vedlés előtt a kígyók színe megfakul, étvágytalanná válnak és elbújnak. Szemük beszürkül az úgynevezett vedlési nyirok miatt - ilyenkor a kígyók egyáltalán nem látnak. A nyirokfolyadék a régi és új bőr közé préselődik, felpuhítja a régit, majd amikor az elválasztás megtörtént, akkor a nyirok felszívódik, az állatok színe kissé megélénkül, végül néhány nap elteltével a kígyók levedli a bőrüket. A vedlés folyamata 1-2 hétig, esetenként tovább is eltarthat.

A kígyók testfelépítése

A kígyók izomrendszere bonyolult, de működése nagyon összehangolt.  A gerinc mentén három pár vaskos izomköteg fut végig, amelyek a csigolyákkal összeköttetésben biztosítják a test folyamatos hullámzását. A csigolya nyúlványokon lévő izmok összehúzódásai hozzák létre a kisebb görbületeket.  A kígyók testében a bordákon és a köztük lévő területeken, illetve a bordák és a gerincoszlop között is találhatók izmok.

 

keresztes vipera, vipera, kígyó, hüllő
keresztes vipera

 

A kígyók vázrendszere koponyából és az egymással golyós izületekkel összekapcsolódó csigolyákból áll, amihez a mozgatható bordák csatlakoznak. Vállövük és szegycsontjuk minden esetben hiányzik, ellentétben a medenceövvel, hiszen mint már említettem, az óriáskígyók nagy részénél ez utóbbi anális karom formájában található meg a kloákánál. Belső szerveik testalkatuknak megfelelően erősen megnyúltak, páros szerveik pedig aszimmetrikus elhelyezkedésűek, közülük általában a jobb oldali a működőképes.

Milyen a kígyók szaglása?

Érzékelésük többféleképpen történik. Pislogni nem tudnak, mert az alsó és felső szemhéjuk összenőtt, így védve a szaruhártyát. Emiatt a kígyók csak foltokban látnak, ezért az összetett mozgást nem érzékelik, azonban az éjszakai fajok látása némileg fejlettebb. A kígyók színlátása még nem tisztázott, de a vízisiklónál (Natrix natrix) találtak zöld és piros színek észlelésére alkalmas idegsejteket. A fán élő mérges kígyóknak nagyon fontos érzékszervi képessége a látás, hiszen testük nem érzékelheti a talaj rezgését. Valódi hallásuk, illetve fülnyílásuk nincs, így a földön élő kígyók belső füle jelzi a talaj rázkódásait. A hallócsont összeköttetésben van az alsó álkapoccsal, ami a talajjal érintkezve felveszi és továbbítja a rezgéseket.

A kígyók legfontosabb érzéke a szaglás. A kígyók nyelvükkel gyűjtik össze a szagmolekulákat, amiket aztán a szájpadlásukonn elhelyezkedő, úgynevezett Jacobson - féle szervbe továbbítanak. A kígyók szaglásuk alapján azonosítják a táplálékot, ennek köszönhetően ismerik fel ellenségüklet, és a párválasztásban is szaglásuk segíti őket.

 

fűzöld bambuszvipera, kígyó, vipera, hüllő
fűzöld bambuszvipera

A gödörszerv, mely elsősorban a gödörkésarcú viperákra (Crotalinae) és egyes óriáskígyó fajokra jellemző, kígyók zsákmányszerzéshez alkalmazkodott szerve. A gödörszerv a fej két oldalán, a szem és az orrnyílás között helyezkedik el. A hőérzékelésért felelős szerv igen kifinomult;  a csörgőkígyók akár a környező hőmérséklettől való 0,002-0,003 °C különbséget is képesek érzékelni vele. Ennek köszönhetően éjszaka is pontosan képesek a zsákmányt hő- és szagnyoma alapján elejteni.

A kígyók lassú anyag cseréjüknek köszönhetően képeseek hosszú ideig is elviselni a táplálék hiányát. A fogságban tartott királypitonjaim eredeti élőhelyük jellemző időjárásához igazodva októberben beszűntetik a táplálkozást, és csak májusban kezdenek újra enni.

 

Forrás:

  • Dr. Gál János, Dr. Molnár Tamás, Dr. Molnár Marcell: Terrarisztika, Egyetemi jegyzet, Kaposvári Egyetem 2004
  • Brehm: Az állatok világa
  • Benton, M. J. (2004), Vertebrate Paleontology, 3rd ed. Blackwell Science Ltd
  • Pianka, Eric; Vitt, Laurie (2003): Lizards Windows to the Evolution of Diversity. University of California Press, 116-118
  • Günter Diesener, Josef Reichholf: Kétéltűek és hüllők - Budapest: Magyar Könyvklub, 1997
  • Laurin, Michel and Gauthier, Jacques A.: Diapsida. Lizards, Sphenodon, crocodylians, birds, and their extinct relatives
  • http://www.khvsz.mme.hu/
  • http://www.chameleonnursery.gportal.hu/
  • http://animalmania.hu/
értékelés