-
Takarítónő/Házvezetőnő
-
Nemzetközi gépjárműezető állás
-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Műszaki mérnök, technikus
-
Takarító
-
Kertigép Értékesítő
-
mérlegképes könyvelő
-
Porfestő
2024. 04. 22
-
Remote Golang Developer @ Antal
2024. 04. 25
-
Contact Center Ügyfélszolgálati Tanácsadó I Budapest Ix.
2024. 04. 25
-
Szakács
2024. 04. 26
-
Karbantartó Technikus
2024. 04. 26
-
Gazdasági Vezető
2024. 04. 26
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Hilda Bruce biológus a róla elnevezett hatást fél évszázada írta le fogságban tartott egereknél. Most első ízben sikerült ugyanezt vadon élő állatoknál is bizonyítani, méghozzá majmoknál - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.
Már az első hetekben megszakadt a páviánok vemhessége
Eila Roberts, a Michigani Egyetem kutatója és kollégái öt éven át figyeltek meg egy dzseládapávián (Theropithecus gelada) populációt az etiópiai Simien Nemzeti Parkban. Megszámolták az élve születő majomkölyköket azokban a csoportokban, ahol új hím vette át a vezetést, ezen kívül ürülékmintákat gyűjtöttek a nőstényektől, hogy hormontartalmuk alapján megállapítsák, melyikük volt vemhes, és mióta.
Dzseládapávián (Theropithecus gelada) a kicsinyével |
Az új hím érkezését követő első hetekben a vemhességek nyolcvan százaléka megszakadt - számoltak be a kutatók meghökkentő eredményükről a Science című folyóiratban. A Bruce-hatást szaginger váltja ki: egy idegen hím illata megváltoztatja a nőstények hormonháztartását, vetélést okozva ezzel.
A dzseládapáviánok csoportjait általában egy nőstény vezeti, de az egyik hím is kiemelkedik a többi közül. A vetélés evolúciós szempontból megéri a nőstényeknek, mivel megszületendő utódukat nagy eséllyel megölné az új hím. Így a Bruce-hatást a nőstények sikeres alkalmazkodásának tekinthetjük: maximalizálják kölykeik számát egy állandóan változó közösségben.
(MTI)