81. Tudnivalók a háziegérről
A házi egér (Mus musculus) a rágcsáló emlősök rendjébe, az Egérfélék családjába tartozó faj. Falusi házak, istállók, raktárok lakója. Szinte mindent megeszik, ami útjába kerül.
A házi egér (Mus musculus) a rágcsáló emlősök rendjébe, az Egérfélék családjába tartozó faj. Falusi házak, istállók, raktárok lakója. Szinte mindent megeszik, ami útjába kerül.
Mit kell tudni a törpenyulakról, hogyan kell tartani őket, mit esznek, és mire kell vigyázni, ha egy ilyen kisállatot választunk társunknak?
A mongol futóegér (Meriones unguiculatus) nagyobb, mint egy egér és kisebb, mint egy patkány. A kifejlett állat testhossza akár 15 cm is lehet. Farka 13-15 cm hosszú.
A mosómedve Amerika északi részéről származó ragadozó állat, de a gyümölcsöket, kalászosokat is megeszi. Revirje (territóriuma) viszonylag kicsi, egy-két négyzetkilométeres.
A roborovski törpehöcsög eredeti élőhelyén főleg a sztyeppés, félsivatagos részeket lakja. Rendszertanilag a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hörcsögfélék (Cricetiade) családjába tartozik.
Ezt sajnos látatlanban nem tudom megválaszolni. Számos dolog okozhatja, például húgyúti fertőzés, fejlődési rendellenesség, daganat (ez utóbbi nem valószínű ilyen fiatal korban). Javaslom, hogy forduljon állatorvoshoz.
A macskák nem tudnak úgy köpni, mint az ember, ez valami más hang lehet. Azt, hogy 8 év alatt sem tudta megszokni a porszívó hangját, megértem, mert nekem sem sikerült ez majd 45 év alatt. Ráadásul porszívózáskor még mindenki kiabál is, hogy túlharsogja a porszívót. Persze hogy sok ez egy érző szívnek!
Legyen türelemmel, meglátja, holnap már jobb lesz a helyzet. Az új helyre kerülés komoly változás a kiscica életében, önmagában is egy nagy stressz, amit nem mindegyik tud egyformán feldolgozni magában. 1-2 nap után azonban, ha egészséges, már javulnia illenék ennek az állapotnak, és a cicának el kell kezdenie felfedeznie az új környezetét. Ha ez nem így lenne, meg kell mutatni állatorvosnak, mert lehet, hogy beteg, és emiatt bágyadtabb a kelleténél.
Cicájának valószínűleg macskanáthája van. A betegség nem gyógyítható, azonban kölyökkorban két oltás beadásával megelőzhető. A tünetek az immunrendszer gyengülésével felerősödnek. A betegség idővel az állat halálát okozza. Célszerű lenne megmutatni egy állatorvosnak, aki elmondja a lehetőségeit és azt követően eldönthetik, hogy kezeltetik -e.
Az agapornis fajok egyedeinek ivarára lehet következtetni a testalkatból, tollazatból is (a hímek nyurgábbak, faroktollazatuk "V" alakban záródik, a tojók testesebbek, faroktollazatuk "U" alakú). Rózsásfejűek esetén a tojók fejének nagyobb hányadár borítja piros (vagy mutációtól függő egyéb) színű toll, de ehhez összehasonlítási alap kell. Ez persze nem 100%-os támpont, mivel a különböző fészekaljból származó madarak genetikai adottságai eltérőek, a színhiányos (albínó, lutínó), vagy a beltenyésztett madarak általában gyengébb testalkatúak. A faroktollazat is töredezhet, összekuszálódhat, ha a madár szeret a rácson mászkálni. A legbiztosabb ivarmeghatározást a medencecsont távolsága adja. Ha a két egymással szembeni csont összeér, vagy max. 2mm távolságú, akkor nagy valószínűséggel hím, ha a távolság nagyobb, akkor tojó a törpepapagáj. Persze kivételek mindig lehetnek, miként egy madarász barátom emlegette a nagysándor papagájok ivarfelismerése kapcsán: "láttam már nagy fejű tojót, és kis fejű hímet". A madarak színe nem befolyásolja a párba állást és szaporodást, ha ugyanarról a fajról van szó. A különböző agapornis fajokból összeállított párok is képesek utódokat világra hozni, de ezek nem minden esetben továbbszaporíthatók(pl.: fischeri /szemgyűrűs/ x feketefejű /szemgyűrűs/=hibridje továbbszaporítható; fischeri x rózsásfejű=hibridje általában nem szaporítható tovább az eltérő kromoszóma szám miatt, de kivételes esetben két hibrid is létrehozhat utódokat)