111. Skót lógófülű macska (Scottish fold)
A skót lógófülű macska vadonatúj, ám mégis régi keletű fajta. Régebbi természettudományos leírások emlegetnek bizonyos lógófülű cicákat, amelyeket Kínában fedeztek fel.
A skót lógófülű macska vadonatúj, ám mégis régi keletű fajta. Régebbi természettudományos leírások emlegetnek bizonyos lógófülű cicákat, amelyeket Kínában fedeztek fel.
Azt tartják, az abesszin macska a fáraók szent macskájától származik, de sokkal valószínűbb, hogy tudatos és gondos tenyésztői munka eredménye.
Az orosz kék macska valószínűleg az oroszországi Arhangelszkből származik; angol tengerészek vihették át a szigetországba. A múlt században még "arhangelszki kék" volt a neve.
A bengáli macska egy 1963-ban indult tenyészprogram keretén belül jött létre mint önálló fajta, létrehozása a kaliforniai Jean Mill nevéhez fűződik.
A burma macska keleti eredetű. Állítólag valamikor réges-régen Burmában kizárólag a gazdagok - és a kolostorok - tartották, és szent állatként tisztelték.
A hüllők a többi háziállathoz képest sokkal "igénytelenebbek", kevesebb törődést igényelnek. Egy megfelelő kondícióban levő leopárdgekkó minden gond nélkül elvisel 2 hét koplalást, megfelelő vízellátás és tartási körülmények mellet (hőmérséklet, stb.). Ennek ellenére nem ez a legideálisabb megoldás. Nincs semmi biztosíték ugyanis, hogy nem alakul ki a távollét alatt semmilyen váratlan esemény (pl. áramszünet, különféle terráriumtechnikai meghibásodás, betegség). Ilyen esetben a két hét alatt bármi megtörténhet. Mindenképp érdemes pár naponta valakinek ránézni, ha ez megoldható.
Valószínűleg egy tályog okozza a bajt, ami feltört. A hyperol és a gentamicin kenőcs jó szerek, nem kell aggódni, hogy lenyalja a macska.
Számtalan oka lehet az étvágytalanságnak, amit látatlanban nem lehet egyértelműen megmondani. Különféle tartástechnológiai hiányosságok, mint a nem megfelelő hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, etetési elégtelenségek, ugyanúgy okozhatják mint szinte bármelyik betegség. Sokszor egyszerűen ún. szezonális étvágytalanság is előfordul, ami teljesen természetes jelenség (bár néha a tartási környezet megváltoztatásával ez is befolyásolható).
Valószínűleg nem vitaminhiány miatt rágja a ló a fát, hanem egyszerűen ez a szokása, sok ilyen ló van. Ha túllép egy mértéket e tekintetben, akkor ez a "rossz szokások" közé sorolható, az egyik leggyakoribb rossz szokás egyébként. Az esetleges hiányokat természetesen lehet ellenőrizni, ha megkéri állatorvosát, vért vesz a lovából, és a labor elvégzi a megfelelő vizsgálatokat.
Fajtától, egyedtől és a ketrec méretétől is függ, hogy több papagáj pár békésen megfér-e egymással. Amennyiben rendszeres torzsalkodás van a madarak közt, akkor érdemes őket szétválasztani, mielőtt nagyobb baj lenne.