1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! A probléma lehet vitamin- vagy egyéb tápanyaghiány, de lehet akár egy gyomorprobléma is, például fekély. Etessen kutyájával minőségi állateledelt, ha nem segítene, keresse fel állatrvosát. Üdvözlettel: a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet csapata
Az orrváladékból vett tamponminta bakteriológiai és rezisztencia vizsgálata után (amennyiben nem vírusos betegségről van szó) célzott antibiotikum kezeléssel próbálkoznék. Amennyiben vírus van a háttérben, az antibiotikum csak a szövődmények kezelésére alkalmas. Sajnos állatok esetében is egyre többször találkozunk antibiotikum rezisztens baktérium törzsekkel. Ezért, ha az alkalmazott antibiotikum nem hoz kellő eredményt, mindenképpen érdemes rezisztencia vizsgálatot csináltatni, amely vizsgálat kimutatja, hogy az adott baktérium mely antibiotikumokra érzékeny. A további kezelést ezek valamelyikével kell folytatni.
Először is a külső hallójáratból mintát kell venni és laboratóriumban megvizsgáltatni ahol meg tudják állapítani hogy milyen baktérium, gomba vagy parazita okozza a gyulladást és hogy az milyen gyógyszerrel szüntethető meg. Ezután célzott kezeléssel meggyógyítható a beteg fül. Rendszeres tisztításra a gyógyulás után is szükség lesz.
A cicák nagyon érzékeny állatok! Az alomra szoktatás sem mindig egyszerű feladat. Mindig legyen előttük tiszta alom, lehetőleg külön mindegyik állatnak saját. Amelyik rossz helyre piszkít, azt meg kell dorgálni (szóban!). Az alomtálcákat naponta el kell mosni, hogy teljesen szagmentesek legyenek. Keresse meg állatorvosát, mert az esetek nagy részében egy Feliway nevű készítmény segíthet a probléma megoldásában. Általános alomra szoktatás: A cicák rendszerint maguktól is felfedeznek egy olyan helyre kitett almot, ahol nem zavarják őket dolguk végzése közben. De ha mégsem találnak rá, mutassuk meg nekik, nagyon kedvesen. A legbiztosabb és általunk „szabadalmaztatott” módszer azonban biztosan beválik. Helyezzük a kiscicát gyöngéden az alomra, és megfogva egyik első mancsát imitáljuk a kaparó mozdulatokat. Mégpedig kitartóan. Kezdetben talán némi ellenállást tanúsíthat a kiscica, de ha kellő eréllyel – de semmi esetre sem durván –végeztetjük mancsával az almon a kapirgáló mozdulatokat, előbb utóbb elkezd szaglászni, helyezkedni és produkál is valamit. Ha pedig ez megtörtént, szinte nyert ügyünk van. Mert utána kedvencünk rájön, milyen kellemesen tudja itt félreeső ügyeit intézni majd elkaparni, tehát szinte biztos, hogy utána visszatérő vendége lesz a mindig tisztán tartott alomnak.Jó tanácsok- A szoktatási időben, az első hetekben csak kevés almot szórjunk az alomtartó edénybe és inkább gyakran cseréljük az almot- A forgalomban lévő almok közül nem mindig a legdrágább a legjobb. Vagy olyat válasszunk, amelyik átengedi a vizeletet az alsóbb rétegekbe és a székletből is elvonja a nedvességet, vagy olyat, amelyik a nedvességre csomósodik- Igyekezzünk a keményebb produkciókat minél hamarabb eltávolítani, a legtöbb macska nem hajlandó addig az almot használni, amíg ott „bűzölög” az előző széklet- Az alomtartó tálcát kezdetben csak vízzel mossuk, hogy a cicát az idegen szagok ne riasszák el. Később se használjunk erős tisztítószert vagy hipót, ha mégis, nagyon alaposan öblítsük le ezeket- Mielőtt az almot beleöntjük a tálcába, győződjünk meg, hogy teljesen szárazra van törölve- Ha több cicát tartunk, legalább két alomról kell gondoskodnunk: egyet a kisdologra, egyet pedig a nagydologra fognak használni. Az almot ez esetben naponta frissítsük!- Ha mégis előfordulna „baleset”, mielőtt cicánkat vonnánk felelősségre, gondolkozzunk el, volt-e valami oka, hogy ne a számára legkényelmesebb helyet, az almot válassza
Üdvözlöm! Kis korban nagyon nehéz megállapítani biztosan! A kis teknőst szerintem bántani fogja a nagy! Én Beszereznék egy minimum növendék nőstényt, az interneten lehet találni, apróhirdetések között! A terráriumot kb. 20-40 %-al növelje, hogy elférjenek! Párban egyébként kifejezetten ajánlom a tartásukat!