1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)

Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás  az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.

1897. Limfocitózis a halaknál

Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.

1898. Az úszórothadás okozója, az ichthyophonus

Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.

1899. Dermatomikózis (dermatomycosis) a halaknál

Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.

1900. Az ikra gombás fertőzése (byssus)

Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.

5706. Egyik lovunk pérája sárlás idején vérzik. Mit lehet ellene tenni?

Bizonyos arra hajlamos kancáknál előfordul, hogy a méhszáj körüli ereknél időszakonként minimális vérzés jelentkezik - némileg hasonlóan pl. az emberi orrvérzéshez. A sárlás alatt bővérűség és megváltozott szöveti állapot jellemzi a méhszájat és környékét, ezért könnyebben kialakulhat ilyen vérzés. Ezek a vérzések az esetek döntő többségében alig észrevehetőek, és ártalmatlanok.A hüvely vagy a méhszáj korábbi sérülésével is összefüggésben lehet a jelenség, de nem ez a jellemző. Javaslatom, hogy vizsgáltassák meg specialista állatorvossal a kancát a probléma jelentkezése idején, aki megfelelő műszerekkel "belenézve" a kancába meg tudja Önöket nyugtatni, illetve szükség esetén javaslatot tesz a további lépésekre.

5707. Meggyfa van a karámhoz közel. Ehet meggyet a ló?

Ha véletlenül kisebb mennyiségű, pl. egy maroknyi meggyet "lelegel" a ló, abból nem szokott probléma lenni. Nagyobb mennyiség elfogyasztása azonban emésztési zavart, kólikás tüneteket okozhat, ezért nem ajánlom, hogy szabadon engedjék a lovat meggyet fogyasztani.Ez egyébként számos gyümölcsre igaz, hogy kisebb mennyiségben nyugodtan adható, afölött viszont akár súlyos kólikás bántalmakat okozhatnak, főként ha minden átmenet nélkül kapnak hirtelen nagyobb mennyiséget.A meggyre visszatérve még annyit, hogy nem egy egyed egyáltalán nem nyúl hozzá, ha egyébként bőven van jó minőségű takarmánya. Persze erre nem szabad alapozni, és meg kell akadályozni a nagyobb mennyiség elfogyasztásának lehetőségét.

5708. 11 éves lovam légzése szapora, néha nehezített is...

Levele alapján valószínűbbnek tartom, hogy légzőszervi eredetű a lova problémája, esetleg nyirokcsomó megbetegedésével társulva.Mindenképpen javasolok egy alapos állatorvosi kivizsgálást. Ha valóban megnyitható tályog okozza a duzzanatot, akkor azt a helyszínen is meg tudja oldani az állatorvos.

5709.

5710.