1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha még friss az ellés érdemes az anyát állatorvoshoz vinni, mert oxitocin injekcióval megindítható a teje. Ha nem sikerül, akkor az alábbi módon etessed őket. Készíthetünk magunk is a fiókák számára megfelelő pótanyatejet. Egy deciliternyi magas zsírtartalmú tejbe tegyünk két evőkanál főzőtejszínt egy tojás sárgáját és egy darab szőlőcukrot. Jól keverjük össze és melegítsük 42 °C-ra. A nyúlanyák átlagosan naponta 120 g tejet termelnek, és egy kisnyúl átlagosan naponta 20 g tejet igényel. Mesterségesen ezt napi többszöri etetéssel érjük el. A törpenyúl oldalon még további dolgokat olvashatsz a mesterséges táplálásról... majd írj, hogyan sikerült
Kedves Gazdi ! Néhány információval szolgálnék az EEG -vizsgálttal kapcsolatban. Az országban , sajnálatosan csak hárman végzünk EEG-vizsgálatot. Én személy szerint 17 éve, és 10 végzem a a tenyészállatok EEG-szűrővizsgálatát is a tervezett tenyésztésbe állítás előtt,ha biztosan tudni akarja a tenyésztő hogy mentes-e a kutyája öröklött epileptogén agyi betegségtől, vagy ha menet közben szavatossági problémák adódnak és a tenyésztő szeretné tudni, hogy a szuka vagy a kan oldaláról jött az a rossz gén amely az epilepsziát okozó , agyi betegséget örökíti. Az EEG-vizsgálatnak pontosan az a lényege,( többek között ), hogy két roham közötti agyhullámokat vizsgálja, kórosak-e vagy nem. Az epilepsziás agy epilepsziás kisüléseket produkál, rohammentes időszakban is. Az EEG-vizsgálat pont erről ad információt, hogy melyik agylebenyben és mennyire aktív az epilepsziás góc a tünetmentes periódusban.is. Ez az információ például, nagyon nagy segítséget nyújt az orvosnak a helyes antiepileptikum választás eldöntésében, valamint az epilepszia betegség prognosztikai megítélésben, de abban is, hogy az epilepszia oktanának a kiderítése érdekében a továbbiakban melyik képalkotó eljárást javasolja a tulajdonosnak. Ez így van embereken és állatokon egyaránt. Sajnos ez csak egy tévhit, hogy akkor informatív a görbe, ha éppen roham van. A beteg agy akkor is "gyártja " a kóros hullámtevékenységet, ha éppen klinikai roham nincs. A kutyákon végzett EEG-szűrővizsgálat, rutin vizsgálatnak számít külföldön, főleg a skandináv államokban és az USA-ban, Magyarországon sajnos még nem. terjedt el ilyen mértékben. Ennek ellenére több kutyafajta szűrővizsgálatát elindítottuk már a tenyésztők kérésére. Hasonló EEG-szűréssel vizsgálták éveken át, a Csepeli Vakvezető-ben a kutyákat a kiképzésbe állítás előtt. Ha egyéb információk is érdeklik,06-1- 360-0334-es számon elérhet. Üdvözlettel dr.Kiss Gabriella
Kedves Gazdi, nem írja, hogy ivartalanított-e a kutya, mert ha nem, előfordulhat, hogy a kutya álvemhes. Tipikus tünet, hogy játékait kezdi védelmezni. Érdemes lenne mihamarabb megmutatni állatorvosnak. Félrevezető ösztönök – álvemhesség Hogyan kezelhető az álvemhes kutya? 3 mód az álvemhes kutyánk gyógyítására
Kedves Erzsó! Lehet ez sok minden (pl. bolha, allergia, gomba stb.), ezért bőrkaparék vizsgálat szükségeltetik. El kellene vinni az állatorvosához. A könyöktáji bőrkeményedés, bőr megvastagodás az esetek 90%-ában a túl kemény fekhely miatt van, érdemes ezen változtatni. Viszont ha már elég súlyos fokú az elváltozás, akkor önmagában a fekvőhely változtatása már nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy a már kialakult állapot visszaalakuljon a normális állapotba, legfeljebb nem fog tovább rosszabbodni. A szemölcsökről sem lehet látatlanban véleményt, vagy tanácsot adni, ehhez is orvosi vizsgálat szükséges.
Ketté kell választanod a problémát és ezzel együtt azok kezelését is külön megoldani: 1./ a kutya fél, bizonytalanná válik a fajtársaitól kapott ingerekre. Ezt kell megfelelő módszerekkel enyhíteni, csökkenteni. (szocializációs gyakorlatok, deszenzibilizáló tréning, Bach-virág terápia) 2./ Laza pórázon történő sétáltatás tanítása, tréningje (kondícionálás, klikker tréning, stb.) Ha az 1./ pontot sikerült megoldanod, csak akkor kezd el a 2./ pontot