1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nem késő, de most már minél előbb be kellene adatni azt a következő oltást mielőtt még megbetegedne az a szegény kutya.
Az olvasottak alapján az első két dolog, ami eszembe jutott a pyometra (gennyes méhgyulladás), és a hasnyálmirigy gyulladás. Mindenekelőtt ezeket kellene sürgősen kizárni. A pyometra kizárásában segít az ultrahang vizsgálat, a hasnyálmirigy gyulladásra a vér amiláz szintjének emelkedéséből lehet következtetni. A leírtak alapján a bélelzáródás gyanúja is felmerülhet, de olyankor a has rendszerint érzékeny, az állat a has áttapintására fájdalommal reagál. Tekintettel arra, hogy a hányás és hasmenés nem specifikus tünetek, az említetteken kívül sok más egyéb is lehet a háttérben, amit csak további vizsgálatokkal lehet megállapítani. Kutyánál a 39,2 °C nem láz. A sárga hányadék gyomorsav (nem epe).
A hím feje és melle elsősorban sárga, míg a tojón alig találni sárga színt. A tojó homloka, feje teteje, pofa- és toroktájéka szürkéssárga, a fültájékon levõ folt kevésbé élénk, bóbitájában több a szürke.
Kedves Gazdi, ha a macska vemhesül, attól még nem szűnik meg másnapra a tüzelés... Biztosat csak ultrahangos vizsgálat után lehet mondani, illetve 60-67 nap után jöhetnek a kiscicák. Egyéb jelek a cikkben: http://www.haziallat.hu/macska/viselkedes/vemhessegre-utalo-jelek-a-macskaknal/3732/ De ha nem tenyészti a cicát, miért nem ivartalaníttatja??? A macskának is könnyebb lenne, nem ugrana ki az ablakon...
Kedves Judit! Kétféle módszer áll rendelkezésre: 1., diétás allergén keresés (nehézkes, nem mindig pontos, de kivitelezhető) 2., vérből törénő allergén vizsgálat (eléggé megbízható, a költsége viszont valamivel nagyobb, úgy 40-50 ezer Ft körüli, de teljeskörű, rendkívül részletes eredményt szolgáltat). Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc www.vetlabor.hu