1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A rozella tojó tolltépős. Ha a régi hasábkalit és szabadság megszűnt, helyette a képen látható kis alapterületű kerek ketrecben van, akkor ne keresse tovább a probléma okát. A rozellák ideiglenes elhelyezésére alkalmas egy kb. 70 cm hosszúságú kalit két, egymástól a lehető legtávolabb, úgy elhelyezett ülőrúddal, hogy ne törjön a madár faroktolla. Ha a hely állandó, vagy a további tüneteket kerülendő, párt kap, úgy a méteres hosszúság mindenképpen ajánlott.
Kedves Gazdi! Ilyen tünetek bizony előfordulhatnak a védőoltás beadása után, de egy-két napon belül nyomtalanul eltűnnek. Ha mégsem szűnnének a tünetek, akkor mindenképpen javaslom, hogy vigye vissza a kutyust az állatorvoshoz, ahol kapta a védőoltást!
A csípőizületi vápa hiánya semmiféle táplálékkiegészítővel nem pótolható vagy javítható. Ebben az esetben a legeredményesebb megoldás valóban a csípő protézis lenne. Amennyiben ennek anyagi következményeit nem tudják vállalni, ha az állatnak fájdalma, illetve erős sántasága van, szóba jöhet a combcsont fejének eltávolítása, melyet követően álizület képződik. Ebben az esetben fájdalom nem lesz, és lassú járás esetén sántaság sem valószínű. Az ilyen műtéten átesett állat természetesen kevésbé terhelhető.
Tollképződési zavart okozhat hiánybetegség (pl. cink, vagy jód hiány, aminosavak hiánya), esetleg májfunkciózavar (ennek hátterében mérgezés is lehet). Galambok, papagájok esetén a legtöbb ilyen esetet az egyre elterjedtebb cirkóvírusok okozzák, de azzal kapcsolatban, hogy hasonló vírus megjelenhet-e ludaknál, nincs tudomásom. Ha emelt szintű fehérje pótlás(állati eredetű), ásványianyag, nyomelem kiegészítés nem hoz pár hét alatt látható eredményt, úgy röntgen, vérvétel szükséges a betegség okának feltárásához.
Nem tudom, miből következtet arra, hogy túl sok a kutya gyomorsava. Talán gyakran hány , amikor nincs semmi tartalom a gyomrában? Ez esetben jobb lenne megvizsgáltatni állatorvossal, mert a hányásnak rengeteg oka lehet. Amiket leír, sem egyértelmű jelek a gyomorsav-túltengésre. Volt erre vonatkozóan konkrét vizsgálat, vagy csak tipp? Ha a tápok közül prémium kategóriájút választ (ezek a drágább tápok), és életkorának, testméretének megfelelő típust etet a kutyával megfelelő mennyiségben, emellett normális állagú a kutya bélsara és jó a kondíciója, akkor nem lehet baj a táppal. Előfordulhat táplálékintolerancia, táplálék allergia természetesen a legjobb tápok esetében is. Ilyenkor viszketegség, szőrhullás, bőrelváltozások és hasmenés a vezető tünetek. Ez irányban is egy állatorvosi vizsgálat segítene.