1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! A keresztespókok csípése legfeljebb annyira tud veszélyes lenni, mint egy méhcsípés: bőrpírt, helyi duzzanatot okozhat. Ahhoz egy adott embernek/állatnak kifejezetten allergiásnak kell erre lennie, hogy nagyobb problémákat okozzon nála, egyébként nincs nagy gond. Veszélyes pókcsípésekről a következő cikkben olvashatsz: http://www.haziallat.hu/terrarium/izeltlabu-fajok/veszelyes-pok-csipesek/3493/
Ebben a korban váltják a fogaikat a macskák. Azaz, minden bizonnyal arról van szó, hogy kipotyognak a tejfogai, és hamarosan kinőnek a maradó (végleges) fogak. A fogváltás az állatok esetében is okozhat kedvetlenséget, bágyadtságot, rágási problémákat, "nyűgösséget", mint az ember gyerekénél. Esetenként hőemelkedés, láz is jelentkezhet. Ha kétségei vannak, keresse fel a kezelő állatorvost.
A kalitból ki kell venni minden etető, itatóedényt, ásványi anyagos tálat. A Piret mix elnevezésű vegyszerrel akkor is be lehet permetezni a röpdét, ha a madarak benne vannak. A madár tollazata is bepermetezhető, de szembe, csőrbe nem kerülhet, ami megfogás nélkül nehezen kivitelezhető. Az ülőrudakat a kezelés alkalmával ki kellene cserélni. Az élősködők ellen általánosan használt Ivermectin spot on készítmények külső élősködők ellen kevésbé hatékonyak, de a különféle gyógynövény hatóanyagok 2-3 hetes kúra alkalmazásával jó eredményt hoznak. Ilyen a fokhagyma alapú Garlex, ami általános immunerősítő, értisztító hatása mellett féregűző, illóanyagai előzik a férgeket és akár 100%-ban is gyéríthetik az atkákat. A Hema cég Ekodiár készítménye, elsősorban a különböző árvacsalán félékből nyert illóolajok segítségével fejti ki baktericid és fungicid hatás mellett a élősködők elleni hatást. Csak megjegyzem, hosszútávon előbb-utóbb kénytelen lesz valamelyik madarat megfogni, még ha csak kondíció ellenőrzés céljából is. Ehhez egy legalább 15x25cm keretű hálót és a kellő rutin megszerzéséig kesztyűt érdemes beszerezni.
Nagyon szép nyuszi.:) Ahogy írod, igen ez egy természetes viselkedés (is lehet). Hisz az ős az üregi nyúl, azért elég sokat ás és kapar. Erről nehéz leszoktatni a nyuszit. A másik oka lehet egy sztereotíp- abnormális - viselkedés. Melynek a leggyakoribb oka az unalom. Ezt azonban ne a mi unalmunkhoz hasonlítsad. Ha teszel be több játékot, rágófát, ha nagy a ketrec, akár egy kis polcot, amire felülhet, akkor az igényei ki lesznek elégítve. Az odakapás pedig szintén természetes. A területét védi igen. Most próbáljátok meg akkor etetni, ha nincs benn. Majd nyissad le a ketrec ajtaját, beszélj hozzá, de ne nyúlj be. Várd meg míg kidugja a fejét. Ekkor beszélj hozzá tovább is finoman simogassad meg a fejét. Ezt több napig tedd. Majd menj kicsit beljebb a ketrecben. Ez türelem játék, de ezzel a technikával a nyuszik nagy többségét le lehet erről szoktatni.:)
Idősebb állatoknak csökken az energiaszükséglete. Kevesebbet is mozognak. Ettől függetlenül érdemes lenne megvizsgáltatni és laborvizsgálatot is kérni, nincs-e valami szervi baj a háttérben, amelynek még nem alakultak ki a tünetei.