1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha nem szelíd a papagáj, talán éppen az lenne a logikus, hogy párt vesz mellé. Nem szükséges, hogy vele egykorú legyen, csak az összeszoktatás legyen problémamentes(a közös kalitba helyezés előtt érdemes külön ketrecbe, de egymás mellé tenni a madarakat). A papagájok a csőrüket, mint 3. lábukat használják, vagyis többségük szeret kapaszkodva közlekedni.
Gyakor hiba, hogy a tenyésztőtől elhozott kiscica hasmenéses, mert nem beszélték meg a tenyésztővel a kiscica korábbi táplálását. A hirtelen takarmányváltás, ami az elválasztással együtt járó stresszel hasmenést is okozhat. A pépesített nyers csirkenyak segíthet, ha ez sem hat, akkor bélsárvizsgálat is szóba jöhet.
Kedves Krisztina! Igen, nyugodtan kaphatja a szert, amit az előző válaszomban javasoltam. De, ha szívbeteg is a kutyus, akkor már a probléma kezelése jóval összetettebb feladat, és mindenképpen egyedi kezelést igényelne! Ilyen esetben igen sok tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy ténylegesen hatásos gyógymódban részesülhessen kis kedvence. Ehhez mindenképpen egy személyes találkozásra van szükség, amely alkalommal - a fizikális vizsgálat mellett - egy részletes beszélgetés is sor kerül a célból, hogy alaposan megismerjem a kutyus pontos tüneteit, az előzményeket, a körülményeket, hogy mi javít, mi ront az állapotán, és a pszichés – lelki beállítottságát is. Ezen információk segítségével fogom tudni kedvence számára egyedileg összeállítani a legmegfelelőbb komplex kezelést a mielőbbi gyógyulása érdekében. Gyorsíthatja a tünetek enyhülését, ha gyógynövényekkel ill. gyógytáplálékokkal is kiegészítjük a kezelést. Tartósabb (évekre kiható) javulást azonban csak egy komplex kúrával érhetünk el. dvözlettel: Andrea
Mennyi idősek most a kicsik? Ha már 21 naposak elmúltak, akkor már lehet őket mással is táplálni, mint tejjel. Ilyenkor már az anyjuk szénájából, tápjából, csipegetni fognak. Sajnos a piciknél van egy határpont- ez kb. 2-3 hetes kor körül van, amikor előfordulhat nagyobb számban az elhullás.:( Nagyon remélem megvan még a picike.
Igen, - a kutyát minden valószínűség szerint bántalmazták. Igen - a kutya félelmi agressziból reagál.. Alapfeltétel a falkarangsor, az engedelmesség - ami nélkül a kutya nem érheti el a kiegyensúllyozott állapotot. A részletes tanácsok és tippek: www.szuperKUTYA.hu valamint ajánlom figyelmébe a 4TAPPANCS "Félős és Agresszív kutyák" ismeretterjesztő e-learning oktatását.