1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! Azonnal vigyék állatorvoshoz, életmentő lehet!
Kedves Gazdi! Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.
Kedves Gazdi! Sajnos ez olyan dolog, amit csak konkrét állatorvosi vizsgállattal lehetne eldönteni. Javaslom keresse fel állatorvosát.
Kedves Gazdi! Az eszébe sem jutott, hogy állatorvoshoz vigye?? Ne nézze ahogy szenved!
Amennyiben a fejtetőn nem látszik tollhiány, akkor ez bizony tolltépés. A madarak többsége a lábtőnél kezdi a tollak kiszedegetését, majd a hason később a háton folytatja. Néhány madarász kiegészítővel foglalkozó üzletben lehet kapni tolltépést akadályozó spray-ket (Szőregen vettünk ilyet a Galambázis-nál, hazai forgalmazója a belga tulajdonú Versele-laga). A hatásosságuk viszont kétséges, előfordulhat, hogy a kezelés során fellépő stressz és ennek következményeibe (felborult immunrendszer) halhat bele a madár. Eredményt lehet elérni állandó elfoglaltság biztosításával (például rendszeresen pótolt frissen vágott fűzfaágak rágcsálása), ha szelíd a madár, úgy a vele töltött időszak maximalizálásával. Tolltépős jákót teljesen tünetmentessé sikerült tenni azzal, hogy párt vettünk neki (sajnos rövid volt az öröm, mert egy gátlástalan nyíregyházi madarász úgy szabadult meg beteg nagypapagájaitól, hogy eladta nekünk, és a bennük lévő, sajnos későn felfedezett baktérium lefertőzte az ekkor már fiókát is nevelő tojót, amelynek halála után a hím tolltépése újrakezdődött,). Végül megemlítem, hogy amennyiben a fejtetőt is látható a tollhullás, úgy nem zárható ki cirkovírus jelenléte sem. Ez nem gyógyítható, de immunerősítő szerek használatával hosszú évekre is tünetmentessé tehető. Viszonylag új és meglehetősen hatékony immunerősítő a Vetri-DMG, vagy az immunglobulin Adenosan. Az esetleges fertőzések felderítésére javaslom keressen fel olyan, laborral rendelkező profi szakorvost, mint a Gödöllőn és K.K.Halason is rendelő Dr.Beregi Attila, vagy a szentesi Dr. Dobos András.