1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A kutyájuknak a leírás alapján valószínűleg hasvízkór nevű betegsége van. A hasvízkór idült szívbetegség vagy idült májelváltozások, vagy mindkettő együttes hatásárára alakul(hat) ki. A laborlelete alapján szerintem a májával is probléma lehet (nem is kicsi). A hasvízkór kezelése nem egyszerű, gyakorlatilag folyamatosan kell kezelni élete végéig ahhoz, hogy az állapota elfogadható szinten legyen. Részleteket a kezelő állatorvossal kell megbeszélni.
A kép kicsit homályos, úgyhogy nehéz megítélni... Ha eddig nem jutottak egyről a kettőre, akkor javasolnám, hogy az eddig használt gyógyszerek listájával (és a cicával) forduljanak egy szemészetben jártas kollegához. Valószínűleg herpes-vírusos (vagy Chlamydiás) kötőhártya- és szaruhártyagyulladásról van szó (előbbinek a kezelése elég problémás), de lehet ez egy zöldhályog is... Ha hosszabb időbe kerülne, míg szakavatott kollegához jutna, akkor addig a Rifampicin szemcseppet (ezt majdnem biztos nem kapta még a cicus, szemkenőcsöt nem használjon!) javasolnám, de ha erre mégis javulna, akkor is feltétlen szükséges lenne az a szemészeti vizsgálat...
Gyakori hiba, hogy a tenyésztőtől elhozott kiscica hasmenéses, mert nem beszélték meg a tenyésztővel a kiscica korábbi táplálását. A hirtelen takarmányváltás, ami az elválasztással együtt járó stresszel hasmenést is okozhat. Ha elhozta a kiscicát, feltétlen vizsgáltassa meg választott állatorvosával , aki tájékoztatni fogja a további teendőkről. Ha már korábban elhozta, akkor az oltások jönnek.
Kedves gazdi! Amennyiben a macska az elhullását követeően nem lett felboncoltatva, és nincs a boncolási eredményről megfelelő jegyzőkönyv a birtokukban, akkor esélytelen a kérdés. Egy felelős állattartó, ha beteg az állata -csakúgy mint a gyereke - akkor orvoshoz viszi!
A tünet feltehetően chlamydia eredetű. Erre utal az is, hogy a felületi kezelés után ismételten jelentkezett.Pontos diagnózist labor vizsgálat adhat. Esetlegesen tályog is kialakulhatott. Egyéb vizsgálat nélkül tetran alapú kenőcsöt kellene alkalmazni külsőleg, egyidejüleg szélesspektrumú, tetran hatóanyagú antibiotikum itatásával(etetéssel). Pl.Tetracyklin. Túladagolásra vigyázni kell, miként arra is, hogy a szükséges mennyiséget megkapja. A kezelési idő12-14 nap.