1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ez egy olyan probléma, amiről látatlanban biztosan nem lehet semmi érdemlegeset mondani, így én sem vállalkoznék erre. Hangosan gondolkozni azonban megpróbálnék: A fülön a szőr leggyakrabban attól hullik, hogy a kutya állandóan vakarja azt. Erre pár órányi megfigyelés után rá lehet jönni. Ilyenkor az szokott a baj lenni, hogy a hallójáratban van valamilyen folyamat, ami miatt a kutyának fáj a füle, ezért vakarni akarja. Ha így van, azt kezelni kell. Ha a fülben nincs semmi, és a kutya hozzá sem nyúl a füléhez, akkor viszont más lehetőségeket kell számba venni. Ilyenkor nem könnyű a valós diagnózist megtalálni,mert számtalan lehetőség jöhet szóba. Sokszor kell megvizsgálni, és többféle kiegészítő vizsgálat is szükségessé válhat. Én azt javasolnám, hogy a kezelő állatorvossal kellene ezt nagyon alaposan átbeszélni, és vele együtt eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés.
A leírtak látászavart mutatnak ezért javaslom hogy vigyék el a kutyát egy szemészeti vizsgálatra.
Valószínűleg Enroxyl nevű antibiotikumot kapott. Az nem okoz ilyen mellékhatást. Önmagában a cukorbetegség is, de szinte az összes hormonális rendellenesség okozhat szőrhullást, kopaszodást. Idős macskában nem ritka a pajzsmirigy túlműködése.Lehet a háttérben daganat is, akár a hasnyálmirigy daganata . Ha még nem volt teljes vér labor kivizsgálás, én javasolnám a pajzsmirigy működésének ellenőrzését is. Érdemes lenne egy hasi ultrahang vizsgálatot is végezni a cicán. Ha a bőrőn is látható elváltozás a kopaszodó területen, vagy vakaródzik a cica, gondolni kell allergiás megbetegedésre is. A fokozott tisztálkodás is eredményezhet kopaszodást, sőt ilyenkor szőrgombóc is megülhet a macska gyomrában, beleiben.Ettől is hányhat rendszeresen. Ez röntgenvizsgálattal diagnosztizálható.
A láncon tartást felejtse el, ettől az is jobb, ha eleltatják, az ilyen örökbefogadásnak semmilyen értelme nincs sem állatvédelmi, sem állattartási szempontból. Csak az fogadjon örökbe kutyát, aki biztosítani tudja az állatnak a fajnak megfelelő tartási körülményeket !
A bélsárevés oka lehet, hogy a kutyusban kialakult és rögzült egy rossz szokás, de az is lehet, hogya kutyának ásványianyag-hiánya van. Ez utóbbi elsősorban a calcium és foszfor hiányos bevitelére vonatkozik. Rendszeresen adni kellene a kutyusnak magasabb calcium és foszfor tartalmú vitaminokat (Például a Pet-Champion nevű termékcsaládnak vannak ilyen készítményei). A leszoktatásnál azt javasolnám, hogy ne kézzel tessék ráütni a kutyusra, mert akkor az emberi kezet azonosítja kutya a fenyítéssel és a félelemmel. Ez később ahhoz vezethet, hogy félni fog a simogatásra közeledő kéztől és azt automatikusan megtámadhatja az önvédelme érdekében. A fertőzéstől való félelem nyilván ilyen esetben fokozottabb. Addig amíg nem sikerül a kutyust leszoktatni erről a szokásról, azt javaslom, hogy közelítsük meg a kérdést más szempontból. Gondoskodjunk a szájhigiéniáról! Vannak olyan szájtisztító folyadékok (pl: Vet Aquadent), melyeket elsősorban a fogkőképződés ellen találtak ki, de ilyen esetekben a szájhigiénia megteremtésére is használhatunk. Ezeket a folyadékokat ivóvízbe is lehet tenni, így a kutyus önmaga is elvégezheti szája fertőtlenítését. Természetesen a kutyával való foglalkozások után mindig alaposan kezet kell mosni! A táplálásról bővebben, hogy ne szenvedjen ásványianyag-hiányban a kuta:Nagytestű kutyafajták helyes táplálása >>