1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A bőrön lévő szemölcsökre nem jellemző a rosszindulatú áttét. Ha növekszik vagy vérzik, akkor le kell operálni. A kisebbeket lehet elektromos szikével kiégetni, a nagyobbakat ki kell metszeni és összevarrni. Tehát irány az állatorvos!
A feltett kérdés ebben a formában szinte megválaszolhatatlan. Nem tudjuk ugyanis, hogy egyben nyelte-e le a kutya, vagy esetleg szétrágta? De ugyanúgy nincsenek információk a kutyáról sem. Nem tudjuk, hogy produkál-e már valamilyen tünetet, ami arra utalhatna, hogy esetleg baj van. Úgyhogy én ezek alapján most azt mondom, hogy vigye állatorvoshoz.
A hír némi finomításra szorul.ugyanis a Pseudomonas aeruginosa egy baktérium,amely megfelelő antibiotikum hatására elpusztul. Feltehetően a baktérium kimutatása valamely bakteriológiai laborban történt és ugyanitt a baktérium ellen hatásos antibiotikumokat is meg tudják nevezni.No azzal az antibiotikummal kell elpusztítani a baktériumokat és akkor az általuk fenntartott gyulladás is megszűnik.
A fürtös széklet, az a vitaminbélsár, ez teljesen természetes. Most ebben az időben, közeleg a tavasz- a nappalok hosszabbak- a nyuszik is változnak, mint minden más háziállat is. A szőr is ezért lesz már hiányos, mert a folyamatos vedlés jobban látszik- ez különösen, oroszlánoknál és rexeknél tapasztalható. Ha jókedvű a nyuszi, eszik azért, iszik, van széklet és vizelet, akkor nincs gond.:)
Kedves Gazdi! No igen, nagyon sok "szaporító" állítja ezt a kutyáról, hogy volt féregtelenítve... az igazi tenyésztő igazolást ad, átadja a listát, hogy mikor volt a féregtelenítés pontosan és melyik oltás következik. NEm történt nagy baj, ha már elkezdték a féregtelenítést és az oltások beadását.Ha betartották az alapvető higiéniás szabályokat, nem kaphatták el a kutyustól. DE Különösen fontos ismernie minden gazdinak, hogy a féregtelenítő tabletták csak a kifejlett férgekre hatnak, a peték, féreglárvák sajnos zavartalanul élhetnek tovább a kutyusokban. Ez elsősorban azt jelenti, hogy legalább három havonta mindenképpen meg kell ismételni a féregtelenítést, hogy az időközben újra kifejlődött élősködőktől ismét megszabadítsuk kedvencünket - és elhárítsuk a gazdákra leselkedő veszélyeket is. Sokan kérdezik, hogy mikor lehet először utcára vinni a kiskutyát, így erről már írtunk cikket, olvassák el >>