1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Egy egészséges, fiatal kutyának ebben az életszakaszában a napi élelemszükségletét 2 részre elosztva érdemes megkapnia (a napközbeni jutalomfalatok és jutalomnak adott tápnak a mennyiségét le kell vonni a főétkezések mennyiségéből !) A két kutya jellemzően próbálgatja a helyét a közös ember/kutya falkarangsorban, ebből erednek azok a viselkedési tünetek amelyekről írt. A kezdeti dominancia és rangsorviszony legnyomatékosabb kifejezési lehetőségei az élelemhez jutás vagy a gazdi (falkavezés) közelségének kifejezése. A reggeli túl korán van, elegendő lenne, ha csak a reggeli mozgás után kapnák meg az első táplálék adagot. A vacsora pedig túl későn, - ideálisabb lenne a 17:00 - 19:00 óra közötti időszak. Két ilyen fajtájú és testméretű kutya, különösen ebben az életszakaszban, nagyon sok fizikai és szellemi, az ember által irányított, motivált foglalkozást igényel, - amelyet sem a kert, sem a fajtárs nem tud pótolni.
A leírtak alapján azt gondolom, itt lenne az ideje egy igen alapos és teljes kivizsgálásnak! Csináltassanak röntgent a mellkasáról, nézessék meg a szívét, mert hátha pangásos jelenségek állnak a háttérben. Ha a jelenlegi állatorvosuk nem jut semmire vele, akkor forduljanak másikhoz, hátha a más szemlélet, a más hozzáállás, a más tapasztalat segít előbbre vinni a bajok okának kiderítését.
Jól nézzük meg a hányadékot, mert 10 esetből 8-ban kiderül a hányás kiváltó oka. Megtalálhatjuk a hányadékban a szőrcsomót, a félig összerágott növényi levelet, vagy a hirtelen behabzsolt, rágatlan ételt. A hányás önmagában nem tekintendő vészhelyzetnek. Ha azonban nem múlik, komolyabb kivizsgálásra lehet szükség, mert kiszáradáshoz vezethet.
A tojót kellene megvizsgálni, nem szorult-e meg a tojás. Ennek tünete kloáka előreesés, tapintható duzzanat. Ha a duzzanat kemény, akkor a tojás eltávolítás történhet mechanikusan, paraffinolaj befecskendezéssel, ha nem segít, a tojás összetörésével, vagy oxitocin injekció segítségével. A puha héjú tojás is hasonló eljárásokkal távolítható el. Természetesen, ha fenn áll a gyanú, az állatorvosi vizsgálat pontosabb diagnózist és biztosabb kezelést nyújt. Nem kizárt, hogy csak hosszasabban deríti fel a tojó az odút, esetleg, ha túl agresszív a hím, előle menekül be.
Valószínűleg hüvelygyulladása van, úgyhogy feltétlen keressen fel egy állatorvos kollegát. Érdemes lenne ezenkívül egy hasi ultrahangos vizsgálatot is elvégezni...