1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! Vigye el kutyáját állatorvoshoz, mert ilyen fiatal korban a folyadék- és elektrolitháztartás sokkal könnyebben felborul, vagyis a kölyökkutyák sokkal hamarabb kiszáradnak, mint a felnottek. Jobb esetben csak enyhe torokgyulladás vagy gyomorrontás, "bezabálás" okozza a tüneteket, de elofordulhat, hogy valamilyen komolyabb fertozés áll a háttérben. Ha az oltási programot is csak most kezdik majd el, akkor a kutyájuk még nem védett pl. a Parvo vírusokkal szemben.
A leírtak alapján azt látom, hogy eddig csak ún. tüneti kezelés történt, ilyen-olyan gyanúk alapján, de sajnos nem derült még ki pontosan az, hogy mi is okozza a hallójárat visszatérő megbetegedését. Amíg ezt nem sikerül valakinek (pl. a 4. állatorvosnak) kideríteni, addig tartós javulás, netán végleges gyógyulás nem várható. Ez lenne a cél, keresni kell olyan állatorvost (rendelőt, szakrendelést), ahol erre irányuló vizsgálatokat tudnak végezni.
Nem írta, de fontos lenne tudni, hogy tényleg rühösségről van-e szó. Hogyan állpították meg? A pontos diagnózishoz uyganis kaparékmintát kellene venni a bőrről és legalább mikroszkópos vizsgálatot kellene végezni első körben. Ha ez negatív lenne, akkor lehet, allergia vagy egyéb bőrprobléma. Mindenképpen mutassa meg állatorvosnak a cicát!
Idegen tárgyak lenyelése után közvetlenül 1-2 órával hánytatással el lehet távolítani a kutyák gyomrából a lenyelt dolgokat (kivéve, ha ezek éles tárgyak, maró hatású anyagok). Paraffin olaj adásával segíteni lehet a kiürülését. Ha gond van, az alábbi tünetek tapasztalhatók az idegen tárgy elfogyasztása után 1-2 nappal: hányás, hasmenés, majd a széklet hiánya, étvágytalanság, hasi fájdalom, púposított testtartás, stb. Ekkor ajánlatos azonnal orvohoz fordulni.
Ha a bélsár lágy és nyálkás, ez vastagbél eredetű hasmenésre utal. Hasmenés esetén érdemes diétás eleséget adni a kutyának, amely könnyen emészthető. Erre a célra sokféle gyárilag összeállított táp kapható az állatorvosoknál.Ha mindezek ellenére sincs javulás, további kiegészítő vizsgálatokra van szükség (pl. bélsárvizsgálat, vérvizsgálat).