1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves gazdi! Alapvetően a számára kifejlesztett szuper prémium táp legyen a tápláléka, de néha (max. heti egy-két alkalommal) kaphat belsőséget.
Diétáztatni kell, tápot elvenni tőle árpadarát adni neki Probiotikum tartalmú vitaminnal is kiegészíthető
Kedves OLvasónk! Nem írta, hogy hány éves a pati, milyen nemű stb. Így nehéz válaszolni, el kellene vinni állatorvoshoz. Általánosságban ezeket tudjuk írni:Átlagosan 2 év szokott lenni a patkányok élettartama. Sajnos náluk is egyre gyakoribbak a daganatos megbetegedések, melynek orvoslása a műtéti eltávolítás. Ilyen korban nyilván az altatás kockázatával is számolni kell. A daganat jó vagy rossz indulatúságát szövettani vizsgálattal lehet eldönteni.Ha nem kívánják már műtétnek alávetni a kis patkányt, akkor én mindig azt szoktam mondani, hogy ameddig az étvágya, kedélye rendben van, a napi rutinjának megfelelően viselkedik, akkor nem kell még az elaltatásra gondolni. Ha viszont azt tapasztalják, hogy az állat étvágytalan, gubbaszt, nem érdeklődik a környezete iránt akkor talán ideje elgondolkodni arról, hogy el kellene engedni őt és állatorvosukhoz fordulni, hogy átsegítse őt a végleges álomba. Bővebb infó: http://patkanyblog.blogspot.hu/2011/11/tumorok.html
Kedves Gazdi! Tisztán csontot nem előnyös adni. Ha csontot etetünk, azt tegyük az etetés után. Ami még előnyösebb, hogy csontos húst adunk a köret mellé, de ilyenkor sem nagy mennyiségben. Csontos húst legkorábban 3-4 hónapos kortól adhatunk, de ebben a korban a fogváltást megkönnyítendő a nagyobb csöves csont (pl. marhalábszár) rágcsálását ajánlom. Szilánkosan törő, éles (pl. baromfi felső kar) illetve egybe lenyelhető csontot (pl. sertés csigolya) ne adjunk. Idősebb kutyának csontot csak kis mennyiségben, óvatosan szabad adni, mivel ilyenkor a bélműködés renyhébb és gyakran a fogazat sem tökéletes. Nagy mennyiségű csont egyébként fiatalabb állatban is bélsárrekedést okozhat, így ez mindenképp kerülendő. -A legjobb, ha sertés csontot adunk neki. (alaposan megfőzve)- A velős, és a lapockacsont is remek eledel. (alaposan megfőzve)- Hetente 1-2 alkalomnál többször ne adjunk csontot a kutyának. Ha gyakrabban kap gondjai lehetnek a tápanyag kiürítésével, a túl sok csont etetése bélrendszeri problémákat okozhat.- Mindig nagyon alaposan főzzük meg, soha ne adjuk nyersen!- A kutya fogainak nagyon jót tesz a rágódás a csonton!- A csont tisztítja és erősíti a fogakat!
Kedves Petra! irány az állatorvos, mielőtt komolyabb baj lesz. Otthon, házilagos kezeléssel nem biztos, hogy meg tudja ezt gyógyítani, előfordulhat, hogy idegen test van a talppárnában.