1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Disznó Normál testhőmérséklet / °C39,3–39,9 Láztartomány / °C 40,5–41,1
Kedves Niki! Látatlanban nehéz nyilatkoznom, hogy milyen eredetű lehet a csomó. Mindenképpen személyes vizsgálatot igényel az eset (mint általában mindegyik). Számos dolog lehet pl. tályog, szövetszaporulat stb. Keressen fel állatorvost.
Az epilepsziás rohamoknak igen sokféle típusuk van, így a nyálzás, szájhabzás nem feltétlen velejárója egy rohamnak. Elofordul, hogy csak egyetlen izomcsoport, vagy egy testfél görcse jelentkezik. Konzultáljanak kezeloorvosukkal, illetve a rohamokról vezessenek naplót: mikor jelentkeztek (dátum, napszak), meddig tartottak, milyen jelleguek voltak, volt-e valamilyen elozményük, ismert-e valamilyen kiváltó tünet, stb. Ha a rohamok "csak" évente egyszer jelentkeznek, érdemesebb oket tolerálni. Gyakori rohamoknál már szükség van tabletta állandó szedésére, amelyet állatorvosuk írhat fel, vizsgálat után. Ezen kívül javasolt vérvizsgálatot is végeztetni, annak megállapítására, nincs-e valamilyen szervi probléma a görcsök hátterében. A szuka kutyánál ajánlott az ivartalanítás, mert a tüzelés alatt gyakrabban jelentkezhetnek rohamok. Őket ajánljuk, szakértők a témában: Epilepsziás Kutyákért Alapítványhttp://www.haziallat.hu/szaknevsor/allatorvosok/epika/254/
Helló. a külső szűrő elvégzi a dolgát én nem aggódnék.Nálam egy héten vagy 3x is volt karbantartás, alkalmanként vagy 10 órát és egy aksi se sinylette meg, pedig még a szűrőt se "menekítettem meg"Visszajött az áram és ment minden tovább a maga útján" Off.: Néha ez a mentsük meg a bacikat ,áramszünet lesz stb írások már már túlzásnak tűnnek. persze értem én hogy mindenki a legjobbat akarja a halainak,növényeinek de kicsit erős már vagy csak én gondolom így? Régebben is volt árramszünet amikor még nem is volt egyszerű a szűrők menekítése egy másik helyre na meg külsők sem voltak elterjedve mégsem pusztutak ki a halak, növények stb...Vagy csak egy egyszerű pl.: az ember elmegy nyaralni pár napra nincs senki otthon aki nézne az akira (persze a teknika elérhető etetőautomaták, időkapcsolok stb..) amik elvégzik helyettünk a munkát ha hazajövünk nyaralásból vajon fogjuk tudni hogy volt áramszünet?
A kandúr macska gyakorlatilag bármely életkorban ivartalanítható. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki (jelölés), ezért az ivarérés előtt, vagyis 4- 6 hónapos életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni. Miért érdemes ivartalaníttatni a kandúr macskát? >>