1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Mindenképpen tessék állatorvost felkeresni és a macskát ill. a duzzanatokat megvizsgáltatni! E nélkül ugyanis csak találgatni lehet a szóba jöhető több lehetőség között, aminek semmi értelme nincsen. Daganat és daganat között is hatlamas eltérések vannak és lehetnek, így anélkül, hogy pontosan tudnánk, milyen elváltozás van ennek a duzzanatnak a belsejében, nem igen lehet véleményt alkotni. Mindenképpen arra kellene törekedni, hogy mielőbb legyen pontos diagnózis.
Idézném a használati utasításon olvashatókat: "Vemhes és kölykeit szoptató szukákkal végzett vizsgálatok korlátozott számban állnak rendelkezésre. Az eredmények azt támasztják alá, hogy nem kell nemkívánatos hatásra számítani ezeken az állatokon...". Tehát a válasz: igen.
Kedves Gazdi! A területről bőrkaparék mintát kell vetetni és megnézni, hogy milyen kórokozó okozta az elváltozást. Csak így szabad kezelni. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc www.vetlabor.hu
Elképzelhető, hogy a rúgás, attól függ, hogy milyen erős vollt.... de akár kullancs okozta babézia is lehet (ha mehet kullancs a kutyába), ami végzetes is lehet. Érdemes lenne elvinni a kutyust állatorvoshoz.
A teknőst sürgősen állatorvoshoz kell vinni! A szemduzzanat ékszerteknősöknél nem gyulladás, hanem A-vitamin hiány miatt szokott lenni leggyakrabban. Nem írta, hogy mennyi idős a teknős, és nem puhult-e meg a páncélja. Az ékszerteknősöknél nagyon fontos a megfelelő táplálás és kalcium ellátás, táplálékának 90-95%-át egész (csontos) kishalak alkossák! Ezen kívül kaphatnak vízicsigát, vízinövényeket. A fiatal és lábadozó teknősök vize kb. 28 C fokos legyen. Etetés:A teknősök a szabadban sokmindent megesznek (csigák-lárvák, rákok, halak, stb stb) ha ezt ledarálnánk és összehasonlítanának összetételét egy egyben lefagyasztott kicsiny halacskáéval azt kapnánk, hogy nagyjából a kettő megegyezik. Ezért van az (és a gyakorlat is ezt mutatja) hogy a teknősök az egyben lefagyasztott (majd felolvasztott kishalból) álló monodiétával teljesen jól elvannak. Nincsen szükségük egyébre. A kishal agya-belei-mája mind tartalmazza a szükséges anyagokat. Hüllőszakértő állatorvos: http://www.exopet.hu Cikkek a témában: A sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta) >>Mivel etessük a vörösfülű ékszerteknőst (Trachemys scripta elegans)? >>