1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! Csak akkor érdemes kutyát tartani, ha felelősségteljes gazdi szeretne lennni. Beoltatja, bolhátlanítja, féregteleníti, ivartalaníttatja és gondosan neveli... Ha ezeket inkább megúszná, akkor inkább ne vállaljon kutyust.
Igen, - amennyiben a tartási körülmények és a külső ingerkörnyezet nem változtak, - feltehetően a kandúr kora és/vagy az ivari hormonműködés korral járó változása lehet a tünetek mögött.
Kedves gazdi, Javasolt egy részletes laborvizsgálat, neurológiai vizsgálat és EEG, mely választ adhat a kérdésekre., nincs-e valamilyen szervi probléma a görcsök hátterében. A szuka kutyánál (nem írta, hogy milyen nemű) ajánlott az ivartalanítás, mert a tüzelés alatt gyakrabban jelentkezhetnek rohamok. A rohamokról vezessenek naplót: mikor jelentkeztek (dátum, napszak), meddig tartottak, milyen jellegűek voltak, volt-e valamilyen előzményük, ismert-e valamilyen kiváltó tünet, stb. Őket ajánljuk, szakértők a témában: Epilepsziás Kutyákért Alapítványérdemes minél hamarabb elvinni a kutyust hozzájukhttp://www.haziallat.hu/szaknevsor/allatorvosok/epika/254/ Cikkek az epilepsziáról:Kutyaepilepszia: alapvető tudnivalók >>Kutyák epilepsziás működészavarairól >>Hogyan kezeljük kedvencünk epilepsziáját? >>Alkalmi rohamok vagy valódi epilepszia - Mi a különbség? >>Öröklött vagy szerzett epilepszia? >>
Ha tényleg ez a helyzet, akkor másik állatorvosnak is meg kellene mutatni. Javasolnék vérlabor, bélsár és ultrahangos vizsgálatot. Lehet a cukorbetegség szövődményeként kialakult pl. veseelégtelenség, ettől független krónikus vastagbélgyulladás (tumor) vagy parazitás megbetegedés, de még szóba jöhet más probléma is...
Kedves Edit, nem írja, hogy belföldön maradnak vagy külföldre mennek. Nem mindegy. A kiskutya szempontjából sem, hogy rövid vagy hosszú táv / sok megállás / itatás / pisi-kaka szünet / rosszulét - hányáscsillapítás. Illetve ha külföld, akkor bizony rendelkeznie kell a kötelező oltásokkal. Az Európai Unió tagországaiba utazó kutyáknak rendelkezniük kell egyedi megjelöléssel (chip vagy tetoválás) és állatútlevéllel. Ennek kiállítását és regisztrációját is az állatorvostól kell kérnünk. Az okmányt nem helyettesítheti más, még az oltási könyv sem.