1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha más belgyógyászati probléma nem áll a háttérben, akkor várhatóan csillapodni fog a kutyus. Addig esetleg gyógyszerekkel lehet tompítani a "tüneteket"...
Ha nem élénkül fel és nem kezd enni akkor jobb ha fagymentes hideg helyre (pl vízóra akna, garázs) egy dobozban lerakja hogy folytassa a telelést.Ha már éjjel 10-15 foknál nincs hidegebb elengedheti.
A szőrhullás (nem betegség, hanem tünet) hátterében többféle ok is lehet. Meg kéne próbálni kideríteni (vizsgálatokkal), hogy mi ez az ok. Amennyiben a vélt ok kezelésére adott szer nem hat, tovább kell vizsgálni az esetet. A foltokban történő szőrhullás hátterében pl. akár gombás megbetegedés is lehet. Mindenképpen ajánlott ilyenkor egy bőrkaparék- és szőr vizsgálat, de vérvizsgálatra is szükség lehet. Ajánljuk: Dr. Szaniszló Ferenc VETLABOR-ját >>
A bolhairtás és féregtelenítés illetve indokolt esetben a bélsár parazitológiai vizsgálata szinte az oltásokkal együtt végzendo. Un. széles spektrumú féregteleníto pasztát vagy tablettát 2 hetes kortól 12 hetes korig kéthetente adunk. Ezután negyed évente, szobakutyáknak félévente adunk féreghajtót. Szintén negyedévente kapjon féreghajtót az állat,ha kisgyermek van a családban. A bolhairtást 8-12 hetes korban kezdjük, a készítményt kérjük állatorvostól vagy állatpatikában. Számtalan készítmény van forgalomban, nem mindegyik adható kölyköknek, különbözo hatásmechanizmusú, és árú készítmények ezek. kérjük ki az állatorvos tanácsát (a bolhairtó nyakörvek közül számtalan van forgalomban, egy – két készítmény hatása megfelelo csupán). A nyuszi szénájától nem kaphat féregfertőzést. Ha negyedévente kezelik a kutyust és betartják az alapvető higiéniai szabályokat, semmi bajuk nem lehet. A kutyák több különböző ok miatt nyalják meg az ember arcát, de ez a legtöbb esetben főképp a szeretet és a ragaszkodás egyik jele. Ez a viselkedés a farkaskölyköktől származik, akik az anyjuk arcát nyalogatják ezzel jelezve feléjük, hogy éhesek, így meg kell őket etetni. A kutyák nem ugyanazon mód táplálják a kölykeiket, mint a farkasok, de a nyalás ösztöne megmaradt. A kölyökkutyáknál pedig még inkább tapasztaljuk ezt, mint a felnőtteknél.Erről is csak akkor kell leszoktatni, ha zavarja Önöket. Ha csak aggodalom a féregfertőződés miatt, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a rendszeresen féreghajtott állat nem jelent veszélyt.
Azonnal állatorvoshoz kell vele menni!!! A probléma meglehetősen összetett, de fontos részletekről nem ír: mit ért azalatt, hogy nem tud pisilni, vizeletvizsgálat volt-e és mi lett az eredménye. Lehet ugyanis hólyaggyulladás a probléma okozója....