1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A csibék, növendékek előtt általában folyamatosan áll a táp a tenyésztőknél. Ha alkalmanként kapnak enni, úgy egy-egy alkalommal nagyobb mennyiséget vesznek magukhoz, de kevésbé gazdaságos és nagyobb az éhezés, illetve hasmenés esélye, mintha önetetőből bármikor az eleséghez férnek, A lemaradt madárnak is több kilátása van a túlélésre, ha bármikor hozzáfér a táphoz.
Mindenképpen vigye el állatorvoshoz. Szükség lenne egy hasi ultrahangos vizsgálatra. A vérzést okozhatja méhgyulladás és/vagy vetélés is.
A gyengéd harapdálás a kiskutyák játékának része, melyet nem túl sok idő múltán kinőnek. Arra kell megtanítanod, hogy milyen erős az a harapás, mely már fájdalmat okoz neked. Ez azért is fontos, mert későbbi játékoknál, például kötélhúzásnál is előfordulhat, hogy ráfog a kezedre véletlenül, ám ha tudja, mekkorát haraphat, akkor igyekszik ilyenkor fékezni magát, legalábbis én ezt tapasztaltam. Fontos, hogy a kiskutya pontosan tudja, hogy fájdalmat okozott neked, tehát, ha túl erősen harap, akkor azonnal jajdulj fel éles hangon (a testvérei is ezt tennék), s eztán hagyd abba a vele való foglalkozást, csak pár percre. Valóban, a kiskutyák igen fogékonyak ilyenkor (is), ám nem úgy és olyan dolgkora, mint egy idősebb kutya. A szocializáció (melynek pl a harapdálás része), a különböző zajok és illatok, az emberekhez való viszony, a különböző élmények fokozott feldolgozása zajlik most. KUtya felugrálásról leszoktatás >>
A kutya ürülékének illatanyagával kell preparálni a kert azon részét, amelyik a ´kutya WC´ szerepét volna hívatott betölteni, - de a szilárd ürüléket innen is rendszeresen el kell takarítani, mert ellenkező esetben a kutya azért nem fogja azt használni.A szoktatási technika többi része megegyezik a szobatisztaságra neveléssel.
Elképzelhető a fitymaszűkület, ami kezelést igényel. Ha azóta sem tudja visszahúzni, akkor ajánlott mihamarabb állatorvoshoz menni a kutyussal.