1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nagyon nehéz így megítélni, hogy mi is lehet a baj. Nem tudom például, hogy milyen korú a papagáj? Ilyen probléma több okból is előfordulhat, egy lehetséges ok például az "edzés" hiánya. Ilyenkor már rövid út megtétele után is elfárad a madár, csak ül és piheg. De okozhatja a repülés képtelenségét belső szervi betegség is vagy hasűri daganat. Nem ijesztgetni akarom, ezért azt tanácsolnám, hogy személyesen kellene egy állatorvosnak megmutatni a papagájt.
Túl sokat ilyenkor már nem lehet tenni. Az azonnali Betadine-os fertőtlenítés nagyon hasznos a későbbi fertőzések megelőzése végett. Érdemes meleg (langyos) helyen tartani (esetleg infralámpa, de csak távolról, vagy egy sima izzó is megteszi). Meg lehet majd próbálni cseppentőből vizet adni a gyíknak (nehogy kiszáradjon), illetve később, ha erőre kap, az etetéssel is próbálkozhat, de sokszor eledelt nem fogadnak el fogságban. Ha már teljesen jól van, célszerű szabadon engedni. (Sajnos sokszor ilyen sérülések után el is pusztulhatnak a gyíkok.)
zt ajánlanám, hogy a "tekit" mindenképpen vigye el állatorvoshoz, hogy alaposan megvizsgálja, mitől dagadhatott be a szeme. Több oka is lehet, amit így távolból nehéz lenne megítélni. (Pl. Ca- és D-vitaminhiány, sérülés, kötőhártya gyulladás, stb.) A sárgafülü teknősöm egy pár napja nem tudta kinyitni a szemét. Nagyon aggódom érte, mit tegyek? A teknősömnek begyulladt a szeme, nem tudja kinyitni. Hogyan kezeljem?
Fontos lenne tudni azt is, hogy milyen teknőcről van szó (vízi vagy szárazföldi?), mert enélkül nehéz találgatni, hogy mi lehet a baja. (Gombás fertőzés is lehet például.) Ha napok óta nem eszik és levert, mindenképpen azt ajánlanám, hogy vigyék állatorvoshoz, mert ilyenkor már injekciós kezelés (gyógyszerek, infúzió, vitaminok) is szükséges egy alapos vizsgálat után.
Gőtéket fogságban tubifexszel, élő vörösszúnyog lárvával, lisztkukaccal, stb. lehet etetni. Ezeket mind állatkereskedésekben lehet beszerezni. Ott biztos tudnak még egy-két használható ötlettel szolgálni.