1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos így nem tudok segíteni mert ezt az elváltozást okozhatjak paraziták vitamin és nyomelem hiány vagy tartási hiányosságok. Keresse fel a helyi állatorvost.
A képeken nem látszik a tojókra jellemző sárga faroktoll, illetve az un. ausztrál-sávként ismert pettysor. A lutínó színváltozat tojóinál általában a szárnytollak fonákján található sárga petty, ami a szárnyon általában három sávban jelenik meg. Vagyis a képeken ilyesmit nem látok, ennek alapján hím a madár. Amennyiben csak a rossz képminőség miatt nem láthatók a sárga jelek, akkor a madár tojó.
Kedves Gazdi Szerintem sokmindent olvasott a neten és ezért sok dolog kavarodik. Alapvetően nincs probléma a kutyával, nem akar “pozicionálni” sem, csupán még nincs kiépülve a megfelelő kutya-gazda kapcsolat. Javasolom, hogy menjenek kutyaiskolába, ahol foglalkoznak kölyök szocializációval (kutyaovi) és szakértő választ adnak a kérdésekre. Üdv Sugár Péter Városi Kutyák Iskolája Minden kezdő kutyatartónak jól jönne a kutyaóvoda
Kedves Anita! Ennyi információ alapján nagyon nehéz megmondani, hogy mi is lehet ez a seb valójában. Atheromára (faggyúmirigy daganat) tippelek, de ez tényleg csak egy tipp. Ha a kolléga, akinél jártak, nem tudta pontosan megmondani, hogy mi ez, és mi a további teendő, javaslom, hogy forduljanak egy másik állatorvoshoz, mert ezt mindenképpen látni kellene élőben, a megfelelő terápia megválasztásához. Mielőbbi jobbulást kívánok kedvencének! Üdvözlettel: Dr. Kopócsi Andrea, holisztikus állatorvos, homeopata 06 (20) 928-4425 www.kimintvet.hu
Kedves Krisztián! Először is tisztázni kellene, hogy mi az oka a viszketegségnek. Lehet ez generalizált rühösség, atopia stb. Kellene végeztetni egy bőrkaparék vizsgálatot, illetve egy bőrkimetszéses szövettani elemzést. Ennek birtokában érdemes a kezelési stratégiát kialakítani, vagy ha az atopia igazolódik be, akkor a vérből elvégezhető teljeskörű allergia diagnosztikát ( Spot Platinum teszt) megcsinálni és utána hiposzenzitizálni. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc Az egyik leggyakoribb viszketéssel járó betegség, a rüh Allergiás és irritáns kontakt dermatitisz kutyáknál, macskáknál